Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Condorcet... ----

Magyar Magyar Német Német
Condorcet... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Condorcet

Mária János Antal Miklós Caritat, marquis de, francia matematikus és filozofus, szül. Ribemontban 1743 szept. 17., megh. 1794 márc. 28. Fényes tudományos tehetségei oly korán nyilvánultak, hogy családjának akarata ellenére, mely a katonai pályára szánta, a tudománynak szentelte magát. Első művei matematikaiak voltak. A Sur le calcul intégral s a Sur le probleme des trois corps cimü értekezései, melyek később együtt is Essais d"analyse c. a. jelentek meg. Lagrange elismerését vivták ki számára s 1769-ben helyét az akadémiában (ac. des sciences), emlékbeszédei pedig (Eloges de quelques académiciens mort depuis 1666 jusqu"á 1699. Páris 1773) őt jelölték az akadémia örökös titkárának, minek 1777. meg is választották. Ugyanez évben az üstökösök elméletével megnyerte a berlini akadémia pályadíját. Turgot s Voltaire befolyása alatt nemzetgazdasági s filozofiai kérdésekkel kezdett foglalkozni. Már 1772-ben jelent meg egy ily irodalmi műve: Lettre d"un théologien á l"auteur du Dictionnaire des trois siecles, 1773. pedig Emlékbeszéde Pascal fölött. Midőn 1782. az Académie française megválasztotta tagjának, székfoglalójának cime volt: A haszon, melyet a társadalom a fizikai és szellemi (morales) tudományok egyesüléséből huzhat. 1785. megirta ama művét, mely magvát képezte a később bővítve kiadott nagy munkának: A valószinüségi számítás elemei s alkalmazása a szerencsejátékokra, lutrira s az emberek itéletére. 1786. megjelent tőle: Turgot élete, 1787. Voltaire élete. Résztvett az enciklopédiában, tagja volt a berlini, szt.-pétervári, torinói s bolognai akadémiáknak, melyeknek értékes dolgozatokat is küldött. A forradalom kitörésekor ennek hiveként lépett föl. Midőn XVI. Lajos szökött Párisból, a királyi méltóság mint antiszociális intézmény ellen hires beszédet mondott. A törvényhozótestületnek először tagja, csakhamar titkára, majd pedig 1792 febr. havában elnöke lett. Ő szerkesztette a nyilatkozatot a franciákhoz s Európához a királyi méltóság megszüntetéséről. A girondisták bukása után, kikhez ő is tartozott, mint Brissot bűntársa vád alá helyeztetett, de Vernet asszonynál, a hires festő közeli rokonánál menedéket talált. Itt irta meg hires művét: Az emberi elme haladásának históriai vázlata (Esquisse d"un tableau historique des progres de L"esprit humain) nyolc hónap alatt, irodalmi segédeszközök nélkül, soha át nem olvasván a lapokat, melyeket megirt s Vernet asszonynak átadott volt. Nem akarván veszélybe dönteni e nemes hölgyet, kit elrejtésével a halál büntetése fenyegetett, megszökött házából (1794 ápril 5.) s nehány napig bolyongván, Clamartban egy vendéglőben elfogatott, ahova az éhség kergette volt. Azonnal bourg-la-Reine-be a börtönbe hurcolták, de másnap reggel halva találták. Mérget vett. Munkái 1864. összegyüjtve jelentek meg 21 kötetben; a matematikai művek külön jelentek meg. V. ö. c. életrajzát Aragótól az Académie des sciences-ban 1842.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is