Connecticut

(ejtsd: konnektitköt), 1. 650 km. hosszu folyó az Egyesült-Államok északi részében Kanada határán, 490 m. magasban ered és Saybrooknál a Long-Islandi öbölbe torkol. A 2,5 m. mély járatu hajók Hartfordig mehetnek föl; sellőinél fogva számos gép hajtására használják. Vízterülete 23 000 km² vizmennyisége a torkolatnál 3 m. - 2. Egyike azon hat államnak É.-Amerikában, amelyeket New-England néven ismernek; D-en a Long Island Sund, Ny-on New-York, É-on Massachusetts, K-en Rhode Island határolja. Ter.: 12 920 km², lak. száma (1890) 746 258. Felülete halmos, csak ÉNy-i részében emelkednek a Green Mountains; mindenfelé széles völgyek szelik át. A C., Housatonic és Thames öntözik. Éghajlata mérsékelt, de a partok közelében az időjárás gyakran változik. Főtermékei a dohány a kukorica. Lakói rendkivül leleményesek és az igazi angol-amerikainak tipusai, azért nevezik őket yankees of yankees. Az ipar nagyon virágzó, 1890. az összes ipartermékek értéke 186 millió dollár volt; a kereskedelem New-York közelsége miatt leginkább csak az Egyesült-Államok területére szorítkozik. A szenátus 24, két évre választott, a képviselőház pedig 250, egy évre választott tagból áll. A washingtoni törvényhozó testületbe 4 követet küld; az elnökválasztásnál hat szavazata van. 8 countyra van fölosztva; fővárosa: Hartford. Eredetileg 2 gyarmatból: C. és New-Havenből állott. 1665. e kettő egyesíttetett. C. egyike volt az első 13 államnak. V. ö. Johnston, C., Boston 1887.

Forrás: Pallas Nagylexikon