Conring

Ármin, német polihisztor, a statisztika egyik uttörője, született Keleti Frizlandban, Nordenben 1606 nov. 6., megh. Helmsstedtben 1681 dec. 12. Helmstedtben és Lejdában tanulta a nyelvészetet, teologiát és az orvosi tudományokat, s Helmstedtben 1632. A bölcsészet, 1636. az orvosi tudomány tanárává nevezték ki. 1649. Juliane hercegnő udvari orvossá és titkos tanácsossá tette, 1650. Ugyanezt a méltóságot nyerte Krisztina svéd királynőtől. Később azonban megvált e két udvartól s Helmstedtben a politika tanszékét foglalta el. Első volt, ki az egyetemen a statisztikából előadást tartott. XIV. Lajos kegydijat adott neki s a dán király tanácsosává nevezte ki. C. úgyszólván a tudománynak minden mezején működött. Mint jogász: Staatskunde-jával tett a német közjognak szolgálatot. Jelentős mint nemzetgazdasági iró is. Ő ugyanis az akkor uralkodó merkantilista irány hatása alól felszabadította magát s a moopoliumok ellen és a szabad kereskedelmi verseny mellett harcolt. Számotesz az is, amit pénzügyi munkáiban adott. Ide vágó dolgozatai közül ezeket említjük: De vectigalibus (1653); De aerario boni prinicpis recte constituendo etc. (1663); De re nummaria (1663); De importandis et exportandis (1665); De commerciis et mercatura (1666); De contributionibus (1669) stb. A filozogiában hiven követte Aristotelést, kinek politikáját ki is adta. Összes munkái 7 folio kötetben 1730. jelentek meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon