Consalvi
Herkules, tulajdonképen Burnacci, örökbefogadás folytán
utolsó sajra az ősrégi C.-családnak; biboros és pápai államtitkár: született
Rómában 1757 jun. 8., meghalt 1824 jan. 24. 1776. a római Academia
ecclesiasticába lépett, hol a hit- és jogi tudományokban csakhamar oly
előmenetelt tanusított, hogy VI. Pius pápa eleve a kölni nunciaturánál
szándékozott őt alkalmazni. C. azonban inkább a pápai állam kormányzásánál
kívánt maradni. Igy lett 1786. a pápai állam közigazgatási hivatalánál előadó
tanácsos, majd 1789. törvényszéki biró. 1797-ben hadügyi tanácsosként
(assessore delle armi) szerepelt; és mint ilyennek, neki tulajdonítják Duphot
francia tábornoknak megöletését az 1797 szeptemberi véres dulakodásnál, a pápai
katonák és a római demagógok közt. Midőn ezután 1798. a franciák Rómát és a
pápai államot elfoglalták, C. csak nagy üggyel-bajjal tudott bosszujok és a
börtön elől megmenekülni s egész VI. Pius haláláig Itália különböző helyein
bujdosott, miglen VII. Pius pápa biborossá és államtitkárává nevezte ki. Mint
ilyen a pápai állam pénzügyeinek rendezéséhez fogott; előmozdítá a gabonavámok
eltörlésével a földmívelést és mint Canovának barátja a művészeteket is minden
kitelhető módon pártfogásában részesítette. Midőn Napoleon VII. Piust Savonába
hurcoltatta és C. félév mulva Párisba ment, Napoleon minden lehetőt megkisérelt
C. megnyerésére, mi azonban nem sikerült, s ő 1813-ig mint internált Reimsben
tartózkodott. Ekkor Fontainebleauba hivatván, hogy a pápával megkötendő
konkordátum tárgyalásaiban részt vegyen, ujból az egyházi ügyek méltó
képviselőjének bizonyítá be magát és minthogy a fogoly VII. Piussal a
levelezést abbahagyni nem akarta, Beziéresbe internálták, míg 1814. VII. Pius
szabadlábra helyeztetvén, C. is szabad lett és mint pápai követ az uralkodóknak
először ugyan londoni, majd később bécsi kongresszusán résztvett és tapintatos
mérskékletével ugyan katolikus mint a nem kat. uralkodók rokonszenvét
kiérdemelte. Az egyházi államot azonban teljesen visszaállítania nem sikerült;
valamint a Németországgal megkisérlet konkordátum - tárgyalások sem vezettek
eredményre. A Bajor-, Porosz-, Lengyel-, Orosz- és Spanyolországgal,
nemkülönben Württemberg, Szárdinia és Genffel kötött konkordátumok az ő művei.
XII. Leo pápa a propaganda prefvekturájával bizta meg. Emlékiratait
Cretineau-Joly adta ki 2 kötetben Párisban 1864., de hitelességüket töbször
kétségbe vonták. V. ö. Ranke, Die Staatsverwaltung des Carcinalen C.
(hist.-biogr. Studien 1877).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|