Considérant

(ejtsd: ko?szidéra?) Viktor, francia szocialista, szül. Salinsben (Jura) 1808 okt. 12. Tanulmányait a párisi műegyetemen végezte, azután a katonai pályára lépett, de mint mérnökkari kapitány ez állásától nemsokára megvált. Minden erejét s idejét Fourier szocialisztikus tanainak terjesztésére fordította s a mester halála után (1837) az iskola feje lett. Számos cikket irt a Réforme industrielle-be, mely 1832 óta a fourieristák lapja volt. 1836. a Phalange-t szerkesztette s ez időben Young, egy gazdag angol támogatásával számos u. n. phalanstére-egyesületet alapított Franciaországban. Erőlködését nem koronázta siker s lapját is kénytelen volt beszüntetni; de Fourier hivei uj lapot indítottak: Démocratie pacifique c. alatt, mely az 1845. megindított Phalange, revue de le science sociale C. lappal vállvetve szolgálta az ügyet. Mindkét lapnak éltető lelke C. volt. Eközben beutazta Belgiumot, Svájcot, Francia- és Németországot. 1848. a Loiret, 1849. pedig a Szajna départment választotta a nemzetgyülésbe, ahol a hegy-párttal szavazott. Mint az 1849 jun. 13-ki két, a párisi népet fölkelésre csábító, proklamáció aláiróját élethossziglani deportálásra itélték; e büntetés elől azonban C. előbb Belgiumba, azután pedig Texasba költözött. Az uj világban San Antonio közelében egy társaság támogatásával gyarmatot (La Réunion) alapított, hogy rendszerének helyességét gyakorlatilag is bebizonyítsa, de a kisérlet nem sikerült, mire 1869. családjával együtt Franciaországba tért vissza, ahol 1870. több jelentékeny politikai röpiratot adott ki. Ezekben a világnak harmonikus elvek alapján való radikális javítására törekszik. Művei közül megemlítendők: Destinée sociale, exposition élémentaire compléte de la théorie sociétaire (Pár. 1834-45, 3 köt.; uj kiad. 1851, 2 köt.); Théorie de l"éducation naturelle et attrayante (1835, ném. Nordh. 1847); Manifeste de l"école sociétaire fondie par Fourier (1845); Principes du socialisme (1847); Théorie du droit de propriété et du droit au travail (1848); L"apocalypse, ou la prochaine rénovation démocratiqe et sociale de l"Europe (1849); La solution, ou le gouvernement direct du peuple (1850 etc. Névtelenül jelent meg tőle: Mexique. Quattres lettres au maréchal Bazaine (Brüsszel 1868).V. ö. Szocializmus.

Forrás: Pallas Nagylexikon