Constans

(ejtsd: ko?sta?sz), János Antal Ernő, francia államférfiu, szül. Béziersben 1833 máj. 3. Kezdetben kereskedő volt s több éven át Spaonyolországban folytatott üzletet; később azonban a jogi pályára lépett s előbb Douiban, majd Dijonban s Toulouseban volt jogtanár, hol 1873 óta a községi tanácsban is szerepet játszott s egyuttal felekezet nélküli iskolák felállításával szerzett édemeket. 1876. Toulouseban képviselőnek választották s az union républicainehez csatlakozott. 1879. Freycinet kabinetjében a belügyek másodállamtitkárává, 1880 máj. 17. Lepére visszalépése után pedig belügyminiszterré lett; ő hajtotta végre a jezsuiták és a nem engedélyezett szerzetesrendek ellen hozott márciusi rendeleteket. Ferry kabinetjének 1881. novemberben történet visszalépésével C. is lemondott a miniszterségről. 1887. Indo-Khina főkormányzójává nevezték ki, de már a következő évben e kényes állásról lemondani kényszerült, minthogy a képviselőház többsége ezen állást a képviselői mandátummal összeférhetetlennek mondotta. C. pedig ez utóbbitól megválni egyáltalában nem volt hajlandó. 1889 febr. 21. Tirard kabinetjében a belügyi tárcát vállalta el és nyomban reá tagadhatatlan ügyességgel, sőt furfanggal lépett fel Boulanger és pártja ellen. Nem nyugodott, míg az opportunisták veszedelmes ellenfelét a vádlottak padjára nem juttatta, azután csellel élve reábirta Boulangert, hogy Belgiumba szökjék, keresztülvitte elitéltetését és végül a választásokban összezuzva a tábornok pártját. 1889. szenátornak választották. 1890 márc. 2. Tirardral való viszály miatt kilépett a minisztériumból, mely gyöngeségének érzetében márc. 14. szintén beadta lemondását. C., mintha kiszámította volna ezt az eseményt, legott uj minisztériumot alkotott, melyben a belügyi tárcát magának tartotta. A francia- és oroszbarátság becsétől áthatva 1891 szept. 14., a Carpentras-ban rendezett ünnepély alkalmával feltünést okozó beszédet mondott. 1892 jan. 19. történt, hogy C. Laur boulangist alképviselőt, ki őt az Intransigentben C. multjáról közlött rablóhistóriák ügyében interpellálta, felindulásában a szószéken arcul ütötte. Laur ezért pört indított a miniszter ellen, de a szenátus vonakodot a miniszter mentelmi jogát felfüggeszteni és igy a pör eredménytelen maradt. Mindazonáltal (febr. 20.) nemcsak a gyülölt C.-t, hanem az egész Freycinet-minisztériumot megbuktatták. Carnot elnök kivánságára C. a következő Loubet-féle minsztériumból kimaradt, mire Olaszországba utazott. Az 1893 áprilban alakított Dupuy-féle minisztériumban sem akadt C. számára hely. Junius 8-án Toulouseban oly beszédet mondott, melynek politikai zászlóbontás jelentőséget tulajdonított egész Franciaország. E beszéd éle Dupuy miniszterelnöknek néháy nappal előbb, szintén Toulouseban mondott beszéde ellen irányul, nevezetesen azon passzus ellen, melyben dupuy a XIII. Leó pápa intésére megtért monarkisták befogadását és a velük való szövetkezést perhorreszkálja. Constans ellenben (mint előtte Say Léon is) a Piou és de Mun gróf vezérlete alatt álló konzervativ töredéket, miután az a köztársasági államformát elfogadta, a köztársasági párt keretébe befogadni hajlandó, mert azzal együtt kivánja a szociális forradalom kitörését megakadályozni.

Forrás: Pallas Nagylexikon