Constantia

1. Aragonia királyának, II. Alfonznak leánya, 1197-1204. Imre király felesége. A menyegző Esztergomban nagy fénnyel ment végbe. Egyetlen fiuk, László csak 3 éves volt, mikor Imre király 1204 nov. 30. elhunyt. III. Ince pápa az Imre által rendelt gyám, andrás figyelmébe ajánlotta az özvegyet s fölhatalmazta a kalocsai érseket és a váradi püspököt, hogy azokat, akik a gyermekkirály és az özvegyet háborítanák, esetleg egyházi átok alá vessék. Az özvegy azonban már fia életét is féltette Andrástól, miért is Lászlóval, a koronával és sok kinccsel, néhány főur és a kalocsai érsek kiséretében, Ausztriába menekült, VII. Lipót herceghez. III. Lászlónak 1205 máj. 7. történt halála után C. visszament atyjához, Aragoniába. 1209. II. Frigyes sziciliai királyhoz ment férjhez. II. András utóbb lefoglaltatta a Szent János-intézet esztergomi házában letett mintegy 30,000 márkányi pénzét és ékszereit, 12,000 girányi hitbérének kifizetését pedig megtagadta, mi ellen 1220. november 22-én, midőn férje őt római császárnévá koronáztatta, hiába tiltakozott s III. Honorius pápa is hiába intette II. Andrást kártérítésre. C. 1222 jun. 23. hunyt el Cataniában s Palermóban temették el, hol 1491. állítottak neki síremléket. - 2. C. III. Béla leánya volt. Atyja 1189-ben Sváb Firgyessel jegyezte el, ennek palesztinában történt halála után pedig II. (premiszláv) Ottokár cseh királyhoz adta férjhez. Ottokár halála (1230) után visszajött Magyarországba, hol az általa épített Vöröskő várában vonult meg. - 3. C. IV. Béla leánya, Danielovics Leónak, a halicsi király fiának a felesége. Ez a Leó építette a róla nevezett Lwowot (magyarosan Ilyvót, azaz Lemberet). C. 1266-ban özvegyen maradván, a sandriai zárdában apáca lett.

Forrás: Pallas Nagylexikon