Constantine

(ejtsd: konsztantin), 1. Département Algériában Algér, Tunisz, a Szahara és a Földközi-tenger között; 191,527 km területtel (ebből a Territoire civil-re seik: 58,754, a Territ. Militaire: 132,773) és (1891) 1.714,539 alk. (a katonai kormányzóságban: 170,672). Az egész département hegyes; legnagyobb magasságát a hosszu meredek Auresz hegységben, a Seliah-csúcsban (2338 m.) éri el. Nagyobb folyóvize nincs; kisebbek: a Szahel, az Ued-el-Kebir, és a Medserda. Miként algéria többi részei közt, leginkább hasonlít az európaihoz; ezért a gabonatermelésre nagy része alkalmas s az európai gyarmatosok száma gyorsan növekszik. 6 arrondissementra (C., szétif, Bougie, Philippeville, Bone, Gelma és Batna) és 4 szubdivizióra (C., Batna, Bone és Szétif) oszlik. Fővárosa: C. - 2. Az ugyanily nevü département fővárosa algériában az é. sz. 33°22" alatt folyó Ruvel vesz körül, a 4. Oldalról, pedig 1837. Restaurált régi falak védenek. C. a département főhatóságainak és egy püspöknek székhelye, (1881) 46,581 lak., akik közt 15,000 európai és akik bőrgyártással, gyarpjukelmék (haik-ok, burnusz-ok) készítésével, továbbá malomiparral, gabona-, olaj-, gyapju- és bőrkereskedéssel foglalkoznak. A város legmagasabb partján áll a citadella, kaszba; e körül terül el az európaiak városrésze; itt állanak a hatósági és iskolaépületek, kórházak, szinház, posta stb. Kiválóbb épületei a Hads-Achmed-palota, jelenleg a katonai kormányzó székhelye, szép márványoszlopokból készült galeriákkal; a Dsema el-Kebir és Szidi-Lakdar mecsetek. Tudományos társulatai közül a régészeti és földrajzi érdemelnek említést. Külvárosai: a Saint-Jean és Saint-Antoine. Ciszternák még a római időkből maradtak fenn; a rómaiak vizvezetéke, melyet az arabok 1793. ujra építettek, 1857. részben összedőlt. Ma a várost 50 km.-nyi távolságból, a Feszgia forrásból látják el ivóvizzel. C. pún eredetü város; első neve Cirta (Kart, Kerta a. m. város) ezt látszik igazolni. Numidia királyának volt fővárosa. Syphaxnak pompás palotája volt bene. Strabon szerint oly virágzó város volt, hogy 10,000 lovast és 20,000 gyalogost állíthatott síkra. Caesar a várost és környékét sitiusnak adta, amiért Sitianorum Colonia nevet vett föl. Midőn Numidia római provinciává lett, elvesztette fővárosi jellegét. Maxentius 311. Félig lerombolta: két évvel kéőbben Constantius ujra fölépítette és róla kapta uj nevét. A andaloktól az arabok foglalták el 1520., 1535. pedig a törökök. Az utolsó bej, Had-Achmed uralmát 1837 okt. 13-án a franciák törték meg. Valée vezérlete alatt. 1854-ig katonai uralom alatt állott. V. ö. C. et ses antiquités az Annales des Voyages-ban 1857.

Forrás: Pallas Nagylexikon