Constitutum
(lat.) a. m. egyezmény; szerződés. C. debiti a római jogban
a prétori ediktum által perelhetőséget nyert oly egyezmény, melynek értelmében
valaki már fennálló vagy még csak keletkezendő adósság megfizetését igéri. Ha
az ígéret az igérőnek saját tartozására vonatkozik, c. debiti proprii-,
ellenkező esetben C. debiti alieninek nevezik. Ez utóbbi nem más mint kezesség.
C. possessorium a képviselő általi birtokszerzésnek különös neme, midőn t. i.
az eddigi birtokos kinyilatkoztatja, hogy az általa eddig saját nevében birt
dolgot ezentúl a másiknak - birtokszerzőnek - nevébe akarja birni. Ennek
ellentéte a traditio brevi manu, rövid utoni átadás, vagyis az az eset, amidőn
az, aki eddig a dolgot másnak nevében birta, ezentúl saját nevében birja. Az
előbbinek leggyakoribb esete: valaki eladja a birtokát, s mint haszonbérlő
benmarad a birtokban. A másiknak leggyakoribb esete: a haszonbérlő megveszi a
birtokot.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|