Contes

(franc., ejtsd: ko?t), a franciáknál kisebb elbeszélések víg, v. furcsa esetekről, szerelmi kalandokról stb. A jongleurök már a középkorban adtak elő C.-okat és fabliauxkat (l. o.) a várakban és piacokon, Ujabb anyagot a keresztes hadjáratok szolgáltattak a C.-nak, Ehez a műfajhoz tartoznak: Cent nouvelles nouvelles (a XV. sz.-ból, kiadta Leroux de Lincy, Páris 1841); Valois Margittól: Heptameron, Dufail Noëltól: c. d"Eutrapel, Yver Jacquestól: Printemps, stb. Gyüjteményt Lacroix állított össze C.-ból (Les vieux conteurs francais, páris 1840). A C. de fées a XVII. sz.-ban jöttek divatba. Ebben a nemben leghiresebbek voltak Perrault, D"Aulnoy grófnő és La Force kisasszony, kiknek munkái a Cabinet de fées-ban találhatók. Lafontaine a verses C.-okat elevenítette fel és kedveltette meg. Ujabb irók köül Balzac (C. drolatiques) és Musset Alfréd (C. en prose) a kiválóbbak.

Forrás: Pallas Nagylexikon