Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Cook... ----

Magyar Magyar Német Német
Cook... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Cook

1. Erzsébet, angol költőnő, szül. Londonban 1818 dec. 24., megh. Wimbisledonban 1889 szept. 25. 1838. jelentek meg költeményei Melaia and other poems c. alatt, amelyek általános figyelmet keltettek. 1849-54. Eliza Cook"s Journal cimen igen kedvelt hetilapot szerkesztett. Költeményei összegyüjtve (Poems) 1845 óta több kiadásban jelentek meg; 1860. Jelent meg tőle Jottings from my journal, 1864. New Echoes and other poems; The poetical works of E. C. pedig Londonban 1870. s New-Yorkban 1882. Jelentek meg.

2. C. Jakab, angol hajós és fölfedező, született Angliában Martonben 1728., megh. Havaiiban 1779 febr. 14. Ifju korában hét évig egy szenes hajón szolgált, azután nagyobb utazásokat tett és 1759. a hajóhadhoz vették föl. Qquebec ostromakor a franciák szemeláttára fontos mélységméréseket végezett a Szt-Lőrincz folyamon. 1762-63. Ujfundland partjait térképezte. 1768. rábizták azon hajó vezetését, amelyet Tahiti szigetére küldtek ki, hogy ott a Vénus csillagnak a nap előtti elvonulását figyeljék meg. Green csillagász, Banks József és Solander füvészek voltak kiséretében. Megbizatásának teljesítése után pontosabban térképre vette a szomszédos szigeteket és a londoni tudós társaság tiszteletére Társasági-szigeteknek nevezte el. 1769 aug. fedezte föl Rurutea (Oteroah) szigetet, a kis Tubuai-csoport első szigetét és a D. sz. 40°-ig nyomult elő. Azután Uj-Zéland felé fordult, amelyet Tasman Ábel óta az ismeretlen déli szárazföld (Ausztrália) szélének tartottal, C. körülhajózta a kettős szigetet, nagyjában térképezte és megszüntette az eddigi tévedést. Onnan 1770 ápr. 9. elérte Ausztrália keleti partját és mellette északra vitorlázva, azt az öbölt is fölfedezte, amelyet az ott talált uj növények sokaságáról botanybaynak nevezett el. A Port Jackson neve is tőle származik. A nagy Barrier-zátony szirtjei léket ütöttek hajóján, melynek kijavítása végett jun. 17. egy folyó torkolatába kellett vonulnia, amely C. hajójának nevét (Endeavour) viseli. Onnan kihajózott a szabad oceánra és a Torres-szoros déli részén vitorlázott át, ami által kitünt, hogy Uj-Guinea sem kapcsolatos Ausztrália szárazföldjével. Onnan Batáviát és a Jóreménység-fokát érintve tért vissza 1771 jun. Angliába. Ott mindjárt második utazására készült és 1772 julius 12-én indult utnak. Utazásának főcélja volt megtudni, hogy Ausztrálián kívűl van-e még szárazföld a déli sark felé. Visszatértekor mind a kormány, mind a tudósvilág nagy kitüntetésekben részesítette. Mikor azután a parlament 20,000 font sterlinget tűzött ki annak, aki Amerika északi oldalán átjárást talál az Atlanti-oceán és a Csendes-oceán között, C. ajánlkozott a kutató-expedíció vezetésére. A rendelkezésére bocsátott két hajó, a Resolution a saját vezetése alatt, a Discovery Clarke vezetése alatt, 1776 jul. 12. indult el Plymountból. A Jóreménység-fokát, Kerguelen földét, Tasmaniát, Uj-Zélandot meg Tahitit érintve sok kisebb szigetet és végre 1778 január a Havaii-szigeteket födözte föl, amelyeket Sandwich-szigeteknek keresztelt, hol C.-t néhány matrózzal együtt megölték. Az expedíciót Clarke, annak halála után pedig Gore vezette tovább. - Csak C. utazásai által dült el az a kérdés, hogy a földgömb tengerei nagyobbak-e vagy szárazföldei. C. első utazásáról szóló naplóját Hawkesworth adta ki (1773). Második utazását C. maga irta le: A voyage towards the south pole and round the world (1777). Ehhez Forster Györgytől pótlék jelent meg: A voyager round the world c. alatt (1777). C. harmadik utinaplója, melyet halála után King folytatott, 1784. jelent meg. Magyarul megjelent: C.-nak, ama hires anglikus hajóskapitánynak a föld körül utazása, melyet Banks és Solander tudósok társaságában tett 1768-71. németből ford. Horváth Zsigmond. Kiadta Kis János (Pest 1810). C. részletes életrajzát megirták Wiedmann, Kippis, Lichtenberg, Barrow és legujabban (1890) Müller K. és Besant. V. ö. Steger, Cooks drei Reisen um die Welt (3. kiad. 1874, 2 köt.).

3. C. Tamás, szül. 1808., megh. Leicesterben 1892 jul. 18.; ő alapította a jelenleg Thomas C. and Sons c. utazási vállalatot. C. először csak az angolországi körutakra állított össze ilyen kombinált jegyeket. Vállalatát 1856. Franciaországra, később 1863. Svájc- és Olaszországra, 1870. Németországra terjesztette ki. Végre világvállalattá alakult s nem csak a közlekedést, de az élelmezést is elvállalta. A jegyek érvényesek - a tervezett utazás terjedelme szerint - 30, 35, 40, 45, 60, 90 és 120 napig. Az utazás rendszerint minden nagyobb állomáson félbeszakítható.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is