Cope
(ejtsd: kóp), 1. Eduard Drinker, amerikai paleontologus, a
Haverford College (Pennsylvania) természetrajz-tanára s a philadelphiai
természettudományi akadémia titkára, szül. Philadelphiában 1840 jul. 28.
Különösen nagy érdemeket szerzett az által, hogy Kansas, Wyoming, Colorado,
New-Mexikó, Texas, Oregon, továbbá Honduras, peru és Braziliában végzett
földtani s paleontologiai kutatásai alkalmával nagyon sok ásatag gerinces
állatot gyüjtött és e téren a legnagyobbszerü gyüjtemények egyikét hozta össze.
Nagyobb munkái a Wheeloer- s a Hayden-féle jelentésekben láttak napvilágot.
Legfontosabbak: The Vertebrata palaeontology of New-Mexico (1877); The
Vertebrata of the cretaceous formation, of the palaeozoic and mesozoic
formations and of the tertiary formation (1882, 3 kötet); Synopsis of the
extinct Batrachia and Reptilia of North Aerica (1869-71).
2. C. Károly West, angol festő, szül. Leedsben 1811., megh.
Bournemouthban 1890. Korábbi művei közül legismertebbek: Egy olasz korcsma
belseje, A nyugtalan sziv, Házassági ajánlat, Wolsey bibornok utolsó napjai
(1848), Milton álma (1850), I. Károly gyermekei (1855), Lear és Cordelia,
Shylock és Jessica; az angol parlament épületében festett freskói közül: III.
Eduárd fiának, a fekete hercegnek a térdszalagrendet adományozza; Henrik herceg
elismeri Gascoigne biró illetékességét; I. Károly temetése; lord William
Russell bucsuja feleségétől kivégzése előtt; a Londoni polgári őrség; későbbi
művei közül: A tanítványok Emmausban; Launcelot Gobbo sziesztája (1870); az
Éjjeli riadó (1871); a Makrancos hölgy (1874); Tavasz (1877).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|