Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Cordova... ----

Magyar Magyar Német Német
Cordova... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Cordova

1. Ferenc Ferdinánd, l. Cordoba. 2. C. Gonsalvo Hernandez de C. y Aguilar, spanyol hadvezér, szül. 1443., megh. 1515 dec. 2. Ferdinánd és Izabella alatt kezdte meg hadi szolgálatát a portugália és Granada ellen viselt háborukban. 1495-ben a nápolyi király segélyére spanyol sereget vezetett a franiák ellen s a franciákat Dél-Italiából gyorsan kiüzte, amiért a nép a «nagy kapitány»-nak nevezte, Frigyes nápolyi király pedig Sant" Angelo herceggé nevezte ki. Midőn 1500-ban XII. Lajos francia király és Ferdinánd spanyol király Nápoly meghódítására szövetkeztek, C. a spanyol hadsereg élén meghódította Dél-Olaszországot és 1502-ben elfoglalta Tarentet. De a zsákmány fölött a szövetségesek összevesztek, minek az lett a vége, hogy C. a franciák vezérét, Nemours herceget, Cerignla mellett teljesen megverte és 1503 decemberében a franiák utolsó olasz birtokát, Gaétát is elhódította tőlük. Erre mint alkirály vett át Nápoly kormányát, de nagy népszerüsége felkeltette Ferdinánd király féltékenységét, ki őt 1506. visszahivta. Utolsó éveit visszavonultan és szegénységben töltötte. Spanyolország katonai nagyságát ő alapította meg. V. ö. Cronica del grancapitano Gonsalvo Hernandez C. (Sevilla 1582); Duponcet, Histoire de Gonsalvo de C. (Páris 1714); Ranke, Gesch, der roman.-german Völker von 1404 - - 1514. (Összes munkái között.)

3. C. Gonsalvo Hernandez de C., maratrai herceg, spanyol tábornok, megh. 1645 febr. 16. Katonai pályáját korán kezdette meg Németalföldön. 1620. Spinola rendeletéből a Pfalzban táborozó spanyol hadosztály vezérletét vette át s 1622 május 6. Tillyvel egyesülve Wimpfennél legyőzte a badeni őrgrófot. Azután Németalföld felé fordulva Fleurus mellett augusztus 29. Mansfeld és braunschweigi Keresztény fölött is diadalt aratott. 1628. milanói kormányzóvá neveztetvén ki, közreműködött a veltlini kérdés miatt Spanyolország és Franciaország között kitört háboru megszüntetésében. A matnovai örökösödési háboruban elfglalta Montferratot, de Casale ostromának korai abbahagyása miatt állását elveszítette. 1632. még egyszer fővezér volt Németalföldön.

4. C. Lajos Ferdinánd, spanyol tábornok, szül Cadixban 1799., megh. Lissabonban 1840 ápr. 20. Tiszt létére határozzottan kárhoztatta az 1812. alkotmány kihirdetését s 1820 jul. 7. a királlyal egyetértve a testőrség fölkelését idézte elő. De a csiny nem sikerült s C.-nak Párisba kellett menekülnie. Nemsokára azonban belépett a Navarában Quesada alatt küzdő királypárti seregbe, később pedig Angouléme herceg hadtestébe. Nem helyeselvén az oyarzuni kormányjunának reakcionárius intézkedéseit, Martignac közreműködésével annak föloszlatását eszközölte ki. Mint a király kegyeltje fokról fokra emelkedett: 1824. altábornagy, 1825. Párisi követségi titkár, 1827. Kopenhágai ügyvivő s 1828. Berlini rendkivüli követ lett. Mint lissaboni követ (1832) dom Miguelnek fogta pártját. VII. Ferdinán halála után Krisztina királynő érdekeit védte don Carlos ellen s az északi hadsereg fővezére lett 1835. Ez állásnak azonban nem tudott megfelelni, amiért elbocsáttatását kérte. A La Granja-i forradalom és az 1822. alkotmány herlyreállítása után Franciaországba költözött; de az alkotmányra az esküt mégis letette. Miután az 1836 dec. miniszterválság alkalmával mellőzték, az exaltados párthoz szegődött és hogy magát megbosszulhassa, mandátumot vállalt; de sem a pártok, sem a nép bizodalmát nem tudta többé megnyerni. 1838 november havában Narvaezzel együtt a sevillai fölkelés élére állott, de a szerencse Espartero-nak kedvezett és C. kénytelen volt Portugáliába menekülni, ahonnan többé nem tért vissza hazájába.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is