Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Corpus juri... ----

Magyar Magyar Német Német
Corpus juri... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Corpus juris canonici

(lat.), a. m. kánontörvénytár, mely elnevezés a XVI. sz.-tól kezdve vált szokásossá, amióta t. i. annak alkatrészeit nem mint addig történt, három külön kötetben, hanem egy kötetbe összefoglalva adták ki. A C. kiadásai jobbára az 1582-ben XIII. Gergely pápa alatt Rómában megjelent hiteles kiadáson sarkallanak. Alkatrészei: I. a Gratian-féle dekrétum, 1150 körüli évekből. Szerzője Gratian kamalduli szerzetes. A dekrétum az összes akkor érvényes egyházjognak rendszeres s gyakorlati feldolgozása. II. IX. Gergely pápának ügylevelei. III. az u. n. Liver Sextus vagyis VIII. Bonifác pápa megbizásából a IX. Gergely utáni ügylevelek s gyüjteményének feldolgozásából 1298-ban készített, hasonlag öt könyvből álló gyüjtemény. IV. a Clementinák, V. Kelemen pápa által készített s a vienni zsinat végzéseit s az ő ügyleveleit tartalmazó gyüjtemény, mely Liber septimusnak neveztetett. V. a XXII. János-féle külkalandozók (Extravagantes Joannis), XXII. És VI. a közönséges külkalandozók (Extravagantes Communes). A kánontörvénytárnak mai jogérvényét illetőleg az hazánkban polgári ügyekben egyáltalán nem, az egyházügyekben annyira bir törvényerővel, amennyiben az ország törvényeink p. az 1458. IX., az 1553. XXII., az 1563. XXVII. És az 1567. XXV. T.-c. rendelik, hogy az egyházbiráskodás a kánonok szerint folytattassék. A kánonok jogérvénye tahát a terjedelemtől függött, melyben az egyházbiráskodásnak helye lehetett, Igy p. míg a hamis eskü az egyházi biráskodás alá tartozott, az egyházi biróságok ellenkező hazai törvények hiányában, a kánonok szabályait követhették és követték. Az 1855. Konkordátum számos helyen az egyház közönséges jogát emeli érvényre, ez azonban az alkotmány visszaállítása óta hazánkra nézve irányadónak nem takinthető. A legfontosabb terület mai nap a szorosan vett egyházi ügyeken kívűl, a házassági jognak területe, mindaddig, amíg a korszellemnek elutasíthatatlan követelménye szerint itt is az állami törvényhozás egész teljességében és függetlenségében nem érvényesül.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is