Correnti

Cézár, olasz államférfiu, szül. Milanóban 1815 jun. 3., megh. Meinában 1888 okt. 4. Már mint ifju részt vett azon összeesküvésekben, melyek Olaszország felszabadítását célozták s azok köté tartotzott, kik az 1848. Fölkelést előkészítették. De miután az osztrák kormány a lombard-velencei forradalmat elfojtotta, C. piemontba volt kénytelen menekülni, ahol szóval és irásban, mint hirdlapiró, költő s mint parlamenti tag Olaszország egysége s szabadsága érdekében küzdött. Midőn az 1859. S 1860. Események folytán céljait nagyrészt megvalósítva látta, minden erejével a közigazgatási reformok keresztülvitelére törekedett, s e végett Pasinival s Maestrivel egyetemben egy Annuario statisticot adott ki. 1867. A Ricasoli-, 1869. A Lanza-Sella-kabinetben közoktatásügyi miniszter volt. Ezen állásban a vallástanításnak a középiskolákban való eltörlését indítványozta. Minisztertársai azonban ezt a javaslatot ellenezték, amiért C. beadta lemondását (1872 máj. 16.). 1877 óta a szt. Mauritius lovagrend kancellárja s 1886 óta a szenátus tagja volt. Ifjukori művei köül megemlítendők: L"Austria e la Lombardia (1845); La fede di un giovane; Le diecei giornati de Brescia; Nipoto del Vesta verde. V. ö. Massareni T., C. C. (Róma 1890).

Forrás: Pallas Nagylexikon