Correnti
Cézár, olasz államférfiu, szül. Milanóban 1815 jun. 3.,
megh. Meinában 1888 okt. 4. Már mint ifju részt vett azon összeesküvésekben,
melyek Olaszország felszabadítását célozták s azok köté tartotzott, kik az
1848. Fölkelést előkészítették. De miután az osztrák kormány a lombard-velencei
forradalmat elfojtotta, C. piemontba volt kénytelen menekülni, ahol szóval és
irásban, mint hirdlapiró, költő s mint parlamenti tag Olaszország egysége s
szabadsága érdekében küzdött. Midőn az 1859. S 1860. Események folytán céljait
nagyrészt megvalósítva látta, minden erejével a közigazgatási reformok
keresztülvitelére törekedett, s e végett Pasinival s Maestrivel egyetemben egy
Annuario statisticot adott ki. 1867. A Ricasoli-, 1869. A
Lanza-Sella-kabinetben közoktatásügyi miniszter volt. Ezen állásban a vallástanításnak
a középiskolákban való eltörlését indítványozta. Minisztertársai azonban ezt a
javaslatot ellenezték, amiért C. beadta lemondását (1872 máj. 16.). 1877 óta a
szt. Mauritius lovagrend kancellárja s 1886 óta a szenátus tagja volt. Ifjukori
művei köül megemlítendők: L"Austria e la Lombardia (1845); La fede di un
giovane; Le diecei giornati de Brescia; Nipoto del Vesta verde. V. ö. Massareni
T., C. C. (Róma 1890).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|