Corzan Avendano
Gábor, bölcselettudor, főgimnáziumi igazgató, a magy. Tud.
Akadémia levelező tagja, szül. Szomolnokon, Szepes vármegyében 1827 aug. 20.
Iskoláit Eperjesen S.-A.-Ujhelyen, Kassán, Selmecen végezte. 1850-ben Bécsbe
ment a műegyetem hallgatására; itt töltött aztán két évet s u. o. a tanári
vizsgálatot 1854. A mennyiségtanból és a természettanból letette. E közben
1853. A kassai főgimnáziumnál lett helyettes, és 1855. Rendes tanár. 1858.
Pestre jött a kir. Kat. (most V. ker.) főgimnáziumhoz, s 1866. Ugyanott
helyettes és 1867. Rendes igazgatóvá neveztetett ki. Az akadémia 1864.
Választotta levelező taggá. 1869. A. m. kir. Tudomány-egyetemen a fizikára habilitáltatott.
1872. A Ludovika tanügy és irodalom terén szerzet érdemeiért számos
kitüntetésben részesült; igy 1873. Az országos közoktatásügyi tanács tagjává
lett. Számos matematikai és természettudományi értekezésen kívűl a következő
műveket irta: Elemző mértan. (Pest 1863); Szögmértan (1864); Számtani példatár
(1865); Az uj elemző mértan történeti fejlődése s alapvonalai, összefüggésben a
Descartes-rendszerrel. (1865. Akad. Értes. Math. És Term. VI.); Elemi síkmértan
(1867); Mértani pédatár (1868); Betüszámtani példatár (1868); A Föld
őstörténelme I. füz. (1868. Közhasznu könyvtár I.); Földünk őstörténelme
(1875); A mennyiségtan alapelvei (a Lud. Akad. Tartandó előadásokhoz, 1880); s
hozzá Mennyiségtani gyakorlókonyv (1882).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|