Costin

1. Miron, rom. Krónikairó, szül. 1640 táján, lefejezték 1692 dec. előkelő hivatalokban volt alkalmazva, 1674-80. Vornic volt, 1680-84. Nagy logofét s 1685. Putnában sztaroszta. Több vajda alatt szolgált, kik tanácsát és alapos tanultságát gyakran használták. Lupul Vazul vajda követségbe küldte Potockihoz, a kamenicai sztárosztához, hogy segélyezze őt Stefan György ellen, aki magyar csapatokkal tört be. Moldvába, hogy a trónt magának elfoglalja (1653). Lupul Vazul utóda, Stefan György ugyancsak őt küldte el Havasalföldre Basarab Konstantinhoz, hogy nyerje meg a fejedelmet ama szövetségnek, melyet Rákóczival kötött a török ellen. Cantacuzin Demeter alatt kétszer járt Lengyelországban, hogy a törökök s lengyelek közt fönforgó ügyeket rendezze (1675). Testvére, Veliceico összeesküvést szított Kantemir fejedelem ellen, de az összeesküvést fölfedezték s Veliceico a hóhér keze alatt halt meg. A Cup?resti bojár-család intrikájára Costin Miront is elfoglalták s neje ravatalától elhurcolva Romániába vitték és lefejezték. Művei: Carte centru desc?lecatul intâiu al Moldovei si al neamulai moldovensesc; Letopisetul t?rei Moldovei dela 1594-1662. Ez a főműve. 1650-1593. Tartó mort (Drágostól Áron vajda uralkodásáig) Ureche Nesztor után írta meg, a Barnovski Mironig lefolyt történeteket idegen források után s Lupul Vazultól (1653-) kezdődő időket hallomás és saját tapasztalatai alapján. Opisanie ziemi Moldawskiej i Multanskiej (Daszow 1684). Van ezenkivül több más apróbb verse is román nyelven, továbbá egy kiadatlan krónikája Magyarországról. Costin Miron munkásságáról s életéről írt doktorátusi értekezést Oprisa Pál (Budapest 1892).

2. C. Miklós, román iró, az előbbi fia, szül. 1660. táján., megh. 1712. Tanulmányait Krakkóban végezte. Kantemir Konstantin alatt logoféti méltóságot viselt. Az öreg Duca alatt pedig hatmanságot. Amikor a fejedelmi trón üresen állt, a helyettességet (kajmankámságot) a porta rábízta, míg az első fanarióta vérből származott vajda, Mavrocordat Miklós nem került a moldvai trónra, ki C. Miklóst vornicnak nevezte ki. Művei: Istoria t?rei Moldovei, amelyben atyjának befejezetlen krónikáját folytatta. Ceasornicul Domnilor, Vasilie Lupu, Despre cruciati, Istoria b?t?liei del aVarna. R?sboiul lui Stefan cel Mare cu Albert craiul Polonei. Despre Ludovic, craiul unguresc si lesesc.

Forrás: Pallas Nagylexikon