Cotes-du-Nord

(ejtsd: kót dü nór), a régi Bretagneból alkotott 5 département egyike Franciaországban, Mobihan, Finistére, Ille-et-Vilaine és a La Manche közt, 6886 km² területtel, (1891) 618,652 lak. A La Manche felőli partjai rendkivül szakadozottak. A fontosabb kikötők: Port de Rieux, a Guildói-, a Frenay-i, a Saint-Brieuci, a Paimpoli stb. Az egész département őskőzetekből álló alacsony fensik, amelyet számos patak szük völgye tesz egyenlőtlen felületüvé és amelyen a Méné, a Montagne d"Arrée és Montagne Noire nevü dombsorok huzódnak végig. A legmagasabb domb a Méné-ban a Bélair (340 m.). A rövid folyóknak nagyobbára széles a torkolatuk; ilyenek a La Mancheb torkoló Rance, amelynek környékét, szépsége miatt a bretonok dicsérik;a Gouessan, a Gouët, a Trieux, a Leff és a Léguar. Az Atlanti-oceánba ömlenek az Aune és a Blavet. C. klimája nedves és változó, de egészséges; lakói főképen földmiveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. A partok mellett nagyban termesztik a buzát, kendert és lent és tenyésztik az erős lovakat; a középső vidéken termesztenek buzáit és még inkább rozsot, a déli vidékeken pedig a nagy terjedelmü legelőkön szarvasmarhákat tenyésztenek és zabot termesztenek (az 1890-iki termés: 1,7 millió hl. Búza, 525,000 hl. rozs, az állat-állomány: 337,000 szarvasmarha, 150,000 sertés, 96,000 ló). Az ipar emelésére ujabban sok történt. A kereskedelem, különösen a tengeri kereskedelem igen jelentékeny, főképen Angliával. A département 5 arrondissementra oszlik; ezek: Saint-Brieuc, Dinan, Guingamp: Lannion és Loudéac. V. ö. Joanne: Geogr. Des C. 1878.

Forrás: Pallas Nagylexikon