Coulomb
(ejtsd: kulo?) Károly Ágost, franc. Fizikus, szül.
Angoulémeben 1736 jun. 14., megh. Párisban 1806 aug. 23. Párisban végezte
tanulmányait; ezek végeztével a technikai hadtestbe lépett. 1776. egy
értekezést irta boltozatok sztatikájáról, mely a tudós körök figyelmét reája
fordította. 1781-ben az akadémiában dijat nyert: Théorie des machines simples
cimü munkájával, melyben tekintettel a surlódásra és a kötelek merevségére a
mekánikai hatványok elméletét tárgyalja. Ezen időben választották az akadémia
tagjává. Az elsők közt volt, kit a forradalomban föloszlatott akadémia helyébe
állított Institut tagjává neveztek ki. A fizika történetében hires nevet
szerzett, különösen azon négy értekezésével, melyben a mágnesi és az elektromos
erők távolhatásával foglalkozik és megmutatja, hogy ezen erők a távolság
négyzetével fogynak. Mivel elméleteit igen ügyesen végrehajtott kisérletekre
építi, Franciaországban a kisérleti fizika megalapítója volt. Munkái, habár nem
domány fejlődésére rendkivül nagy hatással voltak. Igen nevezetes műve:
Application des régles de maximis et minimis a quelques problémes de statique relatives
a l"Architecture, mely egyik végén lefaragott vizszintes derékszögü négyszög
átmérőjü gerenda relativ szilárdságával foglalkozik. Az eredmény, melyet elért,
ugyanaz, mint amit erről a tárgyról ma tudunk. Ezenkivül még több ilyen
sztatikai kérdésre vonatkozó kisérletet irt le. Említésre méltó a: Recueil des
Savants étrangers-ben megjelent értekezése a madarak repüléséről, mivel ebben
mutatja ki lehetetlenségét annak, hogy az emberek saját erejük által mozgatott
szárnyak segítségével repüljenek, minthogy az ember ereje nem elégséges arra,
hogy a testsulyának megfelelő nagy szárnyakat mozgathasson. C. továbbá
meghatározta a lewvegő ellenállását egy benne lassan mozgó tömegre, mely
kisérletét az Expériences destinées a déterminer la cohérence des fluides et
les lois de leur résistance dans les mouvements trés-lents (Mém. De l"Institut,
an IX (1800) pag. 246) c. munkájában irja le. A torzió-mérlegét különböző
mérések eszközlésére használta; különösen kiemelendők mérései az elektromos
távolhatásra, és az elektromosság elszóródására vonatkozó kisérletei. Nagyon
nevezetes még C.-nak az a kisérlete, mellyel bebiztonyította, hogy az
elektromosság a vezetőkön csak a felületen tartózkodik.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|