Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Cousni... ----

Magyar Magyar Német Német
Cousni... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Cousni

1. János, francia festő, szobrász és építőmester, szül. 1500 v. 1501 körül Soucyban, Sens mellett, megh. 1589 körül. Pályáját mint üvegfestő kezdte meg; legszebb munkái e nemben a sens-i székesegyház, a vincennes-i kápolna, a párisit St.-Gervais-templom stb. üvegfestményei. Rézmetszetei között legeredetibb a Sirbatétel. Szobrászati művei közül a Lourvreben látható néhány egyszerü, nemes fölfogásu képmás és két, kissé nyugtalan és modoros alalbastrom-géniusza. Művészettani iratai közül legfontosabbak: Livre de perspective, 1560; Livre de pourtraicture, 1571. - V. ö. A. F. Didot, Étude sur Jean C., Paris 1872.; u. o. Recueil des ouvres choisies de Jean C., Paris 1873.

2. C. Viktor, francia filozofus, szül. Párisban 1792 nov. 2., megh. Cannesban 1867 január 13., atyja szegény kézműves volt; mint az école normale kitünő tanulóját: tanárai Royer-Collard és Maine de Biran a filozofiába vezették be 1814. Ez iskolának tanítója, a következő évben Royer-Collard helyettesítője lett a Sorbonneban, hol a skót filozofia szellemében adott elő. 1817. Németországba ment, amidőn Hegellel, 1818. Schellinggel is megismerkedett. Franciaországba a német filozofiát vitte be. Szabadelvü szelleme miatt a kormány 1821. eltiltotta sorbonnei előadásaitól s midőn 1822. az école normale-t is feloszlatták, C. állás nélkül maradt. Ekkor nevelőnek ment, majd 1824. második németországi utjára indult. Drezdában a porosz kormány kivánságára, mely karbonarinak tartotta, elfogatott és Berlinbe vitetett. Visszatérvén Párizsba, az uj kormány visszahelyezte tanszékére. Ekkor szerzett magának ékeszóló és előkelő előadásaival rendkivüli hirt, népszerüséget és befolyást. 1830. az akadémia tagja, majd államtanácsos, a közoktatás főfelügyelője, az école normale igazgatója és 1832. Franciaország kinevezett pairje. 1831. a kormány megbizásából beutazta Németországot, hogy ennek tanügyéről hivatalos jelentést tegyen; a föladatnak egy 1 kötetes munkával felelt meg: De l"instruction publique dans quelques pays de l"Allemagne et particuliérement en Prusse (3 kiad. Páris 1840). Magyarra fordította Bártfay Kálmán (Pest 1844). Hasonló célból járta be később Hollandiát s irta meg: De l"instr. Publique en Hollande c. munkáját (u. o. 1837). Theirs minisztériumában 1840. Márc. 1. Átvette a köztokataásügyi tárcát, de már okt. lemondott s ezóta csak tudományának s az írói pályának élt. Művei között említést érdemelnek Proklos (5 k. 1820-25) és Abelard (2 kiad. 1849-59) minkáinak kiadásai. Pluto (8. kiad. 1825-40), Decartes (6 k. 1824-26) és Termemann német filoz. Tört.-nek (2. K. 1831) fordítása, részben kiadása; továbbá Fragments philosophiques (1826), Nouveaux Fragments (1829) Étude sur Pascal (6. Kiad. 1877), Cours de philosophie (1836). Két főműve: Le Vrai, le Beau et le Bien (1817, 23. Kiad. 1881) és Cours de l"histoire de la philosophie moderne (8 k. 1841, 7. kiad 1866). Összes műveit kiadta 22 k.-ben (1846-47), ebből tisztán filozofiára tartozik 12 k. Rendszerét ő maga eklekticizmus-nak mondja; feladatának tekinti, közvetíteni a skót irány közt, mely metafizikát nem ismer és a német irány közt, mely a priori metafizikát hirdeti. Öreg korában különösen a XVII. sz. társadalmával és előkelő női alakjaival foglalkozott; ekkor irta: Me de Longueville (1853), Me Sable (1854), Me d. Chevreux (1856), La société francaise au XVII. s. (2 k. 1858) stb. - Róla legujabban Paul Janet irt: Victor Cousin et son oeuvre (Páris 1885).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is