Cranmer

(ejtsd: krenmer) Tamás, az angol egyház egyik főreformátora és első protestáns canterburyi érsek, született Angliában, Nottingham-megyében, Aslactonban, 1489 jul. 2., megh. 1556 márc. 21. Tizennégy éves korában Cambridgebe metn tanulni. Különösen a klasszikus nyelvek és a szntirás tanulmányozására adta magát, majd Erasmus, Luther és Le Fevre reformátori irataik és szentiratmagyarázati műveik tanulmányozásába merült el. 1523. Hittudori cimet nyert és tologiai tanárrá neveztetett ki. 1528-ban VIII. Henrik angol király ismeretségébe jutott s királya elválhatása ügyében, külön követségben Rómába ment, de itt kevés eredményt tudott elérni. 1532. Canterbury-i érsekké nevezték ki. C. magas egyházi állásában, könnyen kivitte e a királyi pár házassága elválasztását, s összeeskette a királyt Boleyn Annával 1533 május 28. Közreműködött a szent iratoknak angol nyelvre fordítása és terjesztése érdekében, s mikor VIII. Henrik halálával ő is egyik régensévé lett az országnak, ekkor és Eduárd király uralma alatt, nagyban előmozdította a protestantizmusnak Angliában való elterjedését. Közreműködött az isteni tiszteletet szabályozó angol szolgálati könyvnek s a vallási artikulusoknak (Articles of Religion) készítésében, sőt ez utóbbit jóformán egyedül készítette volna. Irt négy hjomiliát is. Mária trónraléptével, Latimerrel és Ridleyvel együtt Londonban börtönbe vettetett. 1554 március havában Oxfordba hurcolták, s közönséges börtönbe vetették őket. Letimer és Ridley nagy lelki bátorsággal tűrték itt nehéz sorsukat, de Crammer gyöngesége annyira ment, hogy élete megmentése végett hatszor tagadta meg addigi elveit. De mert ellenségei minden áron halálára törtek, máglyán égették meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon