Cremer

1. Gábor, szül. 1704 jul. 31., megh. 1752 jan. 4., a genfi egyetemen a matematika és filozofia tanára volt. Kiadta Bernouilli Jakab és János műveit és azonkivül foglalkozott régi matematikusokkal, valamint fizikai témákkal is. Legnevezetesebb műve: Introduction a l"analyse de lignes courbes algébriques (1750).

2. C. János András, német hitszónok és egyházi énekköltő, szül. Jöhstadtban, a szász Érchegységben 1723., megh. 1788-ban. Lelkész votl Kröllwitzben, Quedlinburgban, Kopenhágában, 1765. A teologia tanára u. o., 1771. Szuperintendens Lübecskben és 1774. A teologia első tanára Kielben. 1784. Az egyetem kancellárjává és gondnokává nevezzték ki. Homiletikai intézetet alapított s ezenkivül a z első tanító-szemináriumot Schleswig-Holstein számára, s a hercegségeknek egy javított katekizmust és uj énekes könyvet adott. Művei közül a legismertebbek: Sämmtliche Gedichte (Dessau és Lipcse 1782, 3 kötet) és Hinterlassene Gedichte, melyekből sokat átvettek az énekeskönyvek. Lessing kedvezőtlenül itélt róluk, de a kortársak nagyra becsülték, mivel Klopstock tulzott pátosa és Gellert száraz moralizálása közt helyes középuton haladtak. Sokoldalu műveltségü, nemes gondolkodásu és rendkivül mókás férfiu volt, kit korának legjobbjai nagyra becsültek.

3. C. János Antal, angol filologus, szül. Mitlödiben (Svájc) 1793., meghalt Brightonban 1848 aug. 24. Tanulmányait Londonban végezte, 1822 binsey-i plébános, 1842-ben az oxfordi egyetemen az ujabbkori történet rendes tanára lett. Munkái: Dissertation on teh passage of Hannibal over the Alpes (Wickhammel együtt, Oxford 1820); Description of ancient Italy (london 1826); D. of ancient Greece (u. o. 1828); D. of Asia minor (u. o. 1835-37); Anecdota Graeca e codicibus manuscriptis bibliothecae regiae Praisiensis (u. o. 1839-41); Catenae Graecorum patrum in Novum Testamentum (1838-44); Lette on Study of modern History (1843).

4. C. Károly Ede, német botanikus, szül. Zürichben 1831 márc. 4. 1882 óta a zürichi növénykert igazgatója. Munkái: Pflanzenphysiol. Untersuchungen (Nägelivel együtt, Zürich 1855-58); Untersuchungen über die Ceramiaceen (u. o. 1863); Fossile Hölzer der akrtischen Zone (1868); Über die verticillirten Siphoneen (1887 és 1890); Über Caloglossa Lepricorii (1891) stb.

5. C. Károly Frigyes, német iró, szül. Quedlinburgban 1752 márc. 7., megh. 1807 dec. 8. Párisban, hol 1795. Könyvkereskedést nyitott, miután a franica forradalomiránt nyilvánított rokonszenve miatt kieli egyetemi tanszékét, melyen a görög s keleti nyelveket tanította, elveszítette. Főművei: Klopstock, Er und über ihr (1779-92, 5 köt.), Tagebuch aus Paris (1880, 2 köt.), Übersicht der geschichte der französischen Musik (1786). Sok franica munkát fordított németre s több német művet (p. Lopstocknak Hermannsschlacth és Schillernek Orleansi szüz cimü drámáit) franciára. Érdemes folyóiratai: Musikalisches Magazin (1789-98). Tehetséges és tanult, de rajongó s tulzó iró, kinek Klopstock-műve csupa dicsőítés; párisi értesítései azonban becses adatokban gazdag források.

6. C. Károly Gottlob, német regényiró, szül. Pödlitzben 1758 márc. 3., megh. 1817 jun. 7. Meiningenben, hol 1795 óta erdészeti tanácsos és tanár volt. Első regénye: Karl Saalfeld oder Geschichte eines relegierten Studenten (1782), melyet még vagy 50 kalandos lovag- és rémregény követett (p. Der deusche Alcibiades 1790, Hasper a Sparda 1792, PaulYsop 1792 stb.), melyeket a kortásrak a legnagyobb érdeklődéssel olvastak. Legjobb reégnye: Leben und Meinungen auch seltsame Abenteuer Erasmus Schleichers, eines reisenden Mechanikus (1789-91, 4 köt.). Gazdag képzelettel megáldott iró, aki azonban kizárólag az olvasó tömeg izlésére számított, melyet képtelen alakokkal s eseményekkel, de többé-kevésbé buja rajzokkal is meghódított.

7. C. Ker. János, németből angollá lett zongoraművész, szül. Mannheimban 1771 febr. 24., megh. London melletti Kensingtonben 1858 ápr. 16-án. Atyjától, C. Vilmos hegedüművsztől korán tault Londonban, hol még chröter és Clemetni is tanították, de az elméletben önmaga volt, mestere. Már első fellépésénél tiszta technikája és izléses előadása általános feltünést keltett; 1788 óta a korninenst többszört beutazta, igy jutott 1799-ben Bécsbe, hol Haydnnal megismerkedett, Beethovennel barátságot kötött. 1828. Addisonnal a ma is virágzó s főleg a klasszikusokat kiadó C. és társa zeneműkiadó céget alapította Londonban, hol állandóan élt (kivévén 1832-45. Párist). Irt 105 szonátát, 7 verszenyművet és egyebeket zongorára; ma is nagybecsü a Nagy Zongoraiskola, melynek II. része (Az ujj készség iskolája, 100.mű, 100 mindennapos gyakorlat) épp oly figyelmet érdemelne, mint az elterjedt V. rész (84 gyaorlat, később 16-tal megszaporítva mint 50. Mű).

Forrás: Pallas Nagylexikon