Cremer

Jakab János, holland novellista, szül. Arnheimban 1827 szept. 1., megh. Hágában 1880 jun. 5. Kiválóak: Betuwsche Novellen c. gyüjteménye (Lejda 1856). Regényei: De Lelie van "s Gravenhage; Daniel Sils; Anna Rooze (1867); Dokter Helmond en zij vrouw (1870); Hanna de freule (1873); Tooneelspelers: Kevésbé sikerültek drámái: legjobb darabjai: Boer en Edelman és Emma Bertholt. Regényei összegyüjtve 14 kötetben jelentek meg (Lejda 1877-91).

2. C. Kamill francia tábornok, szül. Saargemündben 1840 aug. 6., megh. 1876 ápr. 2. 1857. Lépett a st.-cyri katonaiskolába s mint hadnagy résztvett a mexikói hadjáratban. A francia-német háboruban, 1870-71. Clinchant tábornok szárnysegéde volt. Számos ütközetben, valamint Metz ostromában is részt vett. Metz átadása után fogságba került, de miután becsületére fogadta, hogy a további háboruban nem vesz részt, szabadon bocsátották. Ennek dacára egy tizezer emberből toborzott uj sereg vezére lett s különösen Nuits mellett (dec. 18.) tanusított hősiességet. Kiméletlen és fanatikus vezér votl, ugy hogy egy dijoni szatócsot puszta gyanú alapján mint porosz kémet főbelövetett. Azután Bourbaki hadtestéhez csatlakozott, de Belfort mellett (1871 jan. 15.) hiába igyekezett a német sereg jobb szárnyát megkerülni. Midőn a keleti hadsereg Svájc földjére volt kénytelen átlépni, C. ott hagyta gyalogságát és az ágyukat beszögezte, maga pedig lovasságával elmenekült. A párisi kommunisták fővezérséggel kinálták meg, de ajánlatukat nem fogadta el. Heves véralkata bajba keverte azzal a bizottsággal, mely hivatva volt az 1870 szept. 4. Ideiglenes kormány katonai kinevezéseit fölülvizsgálni. E bizottság ugyanis vonakodott C.-t rangjában megerősíteni, amire keserü kifakadások között beadta lemondását. Emiatt a hadi törvényszék meghagyott rangjától is megfosztotta és ama ártatlan szatócs főbelövetése miatt egy havi fogságra itélte (1872). Művei közül megemlítendők: Quelques hommes et quelques institutions militaires, souvenirs retrospectifs (1872); La campagne de l"est et l"armée de Bourbaki (1874).

Forrás: Pallas Nagylexikon