Cremona
1. tartomány Olaszországban, Bergamo, Brescia, Mantiva,
Piacena, Parma, Reggio és mIlano közt, 1637 km2 területtel, (1891)
302,138 lak. Sík és gabonát, rizst, lent bőven termő földjét határain a Pó,
Oglio és az Adda öntözik. 3 járásra van fölosztva; ezek: C., Crema és
Casalmaggiore.- 2. Az ugyanily nevü tartomány fővárosa, a Pó balpartja
közelében, (1891) 31,788 lak., gyapju-, gyapot- és selyemszövéssel; torrone
nevü konfitürjei egész Olaszországba keresettek; hegedüi világhirüek viltak és
még most is sokat készítenek; Stradivariusnak és tanítványainak hegedüit
arannyal fizetik. A széles, de sabáytalan utcákból álló városon a Cremonetta
patak részben a házak alatt folyik keresztül. Szép templomai és palotái
számosak; a jeletnékenyebbek: a székesegyháza a XII. százaból, oszlopokkal
gazdagon ékesített, fehér és vörös márvány főhomlokzattal; belsejét csaknem
egészen freskók födik; a San Pietro al Po a XVI. sz.-ból; a Sant Agostiono e
Giacomo aXIV. Sz.-ból; a Sta Agata, Campo, Perugino éc Bembo freskóival; a
Palazzo Pubblico, szép képgyüjteménnyel; a Palazzo de" Gonfaloniere; a Palazzo
Reale, természetrajzi-, érem- és képgyüjteménnyel; a Crotti-, Sansacondo- stb.
paloták. A Torazo nevü hires torony É.-Olaszországban a legmagasabb (121 m.),
állítólag Barbarossa Frigyes építtette. C.-t a gallusok alapították; 218. Kr.
e. római gyarmattá lett és kereskedelme által fölvirágzott. Vespasianus
Vitellius elgyőzetése után, 69. Lerombolta; csakhamar azonban ujra fölépült.
1702. Villeroi francia marsallt egy éjjeli támadás alkalmával itt Savoyai Jenő
elfogta. 1796. A fanciák, 1799. Az osztrákok, 1800. Ujra a franciák foglalták
el, akinek birtokában maradt 1815-ig; ekkor Ausztria és 1859. Olaszország
birtokába került.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|