Creuse
(ejtsd: krőz), 1. Franciaország folyója, a Millevache fensik
északi lejtőjén, Féniers közelében, egy 920 m. magas hegy lábánál ered és 235
km. hosszu folyás után Port-de-Piles alatta Viennebe torkollik. Moutier
d"Ahunön alul, 56 m. magas viadukt alatt halad el. Jobbról a Roseillet,
Bouzanne-t és Claise-t, balról a Sedellet és gartempeot veszi föl; az utolsó 8
km.-ben hajózható, 2. Département Franciaország középső részében, Cher, Indre,
Haute-Vienne, Correze, Puy-de-Dome és Allier közt, 5568 km2
területtel, (1891) 284,666 lak. Déli és északkeleti részei szagatottak; a de la
Marche-hegyek legyező alakjában ágaznak szét: köztük mély szakadékokban,
jardnak nevezett kavicsos mederben folynak a ptakok; a legmagasabb csucsok a
DK-i részeken vannak, ilyenek: a Cradoux-de-Chirouse melletti 931 m., a Féniers
melletti 920 m., a Farges 799 m. C. vizei mind magában a départementban erednek
és a Dordogne vagy Loire vidékéhez tartoznak; az előbbihez csak a Chavanon, az
utóbbihoz pedig a Cher, a Creuse, a Taurion és a szép Jarrezux vizesést alkotó
Maulde tartozik. Az időjárás hüvös és gyakran hirtelen változik; az
esőmennyiség aránylag nagy. A szén, és Lavaveixnél Ahum mellett a kisebb vas-,
ólom és cink az egyedüli bányászati termékei. Meleg forrás az Evanxi. A
főtermék a rozs 81890. 1 millió hl.), azután a gesztenye. A rétek és legelők
nagy kiterjedésüek és azért az álattenyésztés virágzü (1887.7840 ló, 184,021
szarvasmarha, 756,240 juh, 59,606 szertés). A főbb iparágak: a szőnyeggyártás
Aubussonban és Felletinben, a porcellán- és papirgyártsá Bourgganeutben. A département
4 arrondissementre oszlik, ezek: Guéret, Aubusson, Bourganeuf és Boussac. V. ö.
Méroires de la Société des sciences nat. Et arch. De la C. és Joanna, Geogr. Du
dép. de la C. 1882.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|