Croy

-család. Magyarországban honosított francia család, melynek eredete sok vitára adott okot s a vita még ma is eldönteten. Ők maguk az Árpádoktól származtatják magukat, nevezetesen III. Endre királytól, ki állítólag Velencében való tartózkodása alatt 1278 előtt nőül vette Cumani Péter velencei szenátor Szibilla nevü leányáts ebből két fia maradt, kik Velencéből Franciaországba szakadtak; az egyik Felix, kitől a Crouy-Chanel, másik Márk, kitől a herceg Croi család származott. Ennek az állításnak nálunk különösen Erdi János és b. Nyáry Albert voltak védelmezői; történetiróink azonban általában véve tartózkodó állást foglaltak el a krédésben. Azt kétségtelennek kell tartanunk, hogy az Árpád-háznak volt egy idegenbe szakadt tagja. Ifju korát Velencében kellett töltenie, mert a Cumani vagy Gumani családba házasodott, mely családnak egyik tagja, péter, a XIII. század közepe tján velencei szenátro volt. Andrieu nejét «Sybilla Cumana Venetarum»-nak mondja az amensi nekrologium. Velencéből Franciaországba költözött s Picardiában a XIII. század derekán megszerezte a Croy kastélyhoz tartozó birtoket. Hogy ezen időtájban csakugyan votl itt egy kis magyar telep, annak egy nyomát az mutatja, hogy az 1252-iki picardiai pórlázadás vezérét maitra Jacque de Hongrie-nak nevezték, aki András herceg magyar szolgái közé tartozhatott s talán nem is Jacque (Jakab) volt a neve, hanem - mint nyáry Albert megjegyezte - a «mattre jacque» elnevezés alatt béres gazda, jószágkezelő értendő. András herceg 1248 körül költözhetett Franciaországba; Moreri legalább egy régi kéziratra hivatkozva, azt állítja históriai szótárában (1740. Amsterdam), hogy IX. Lajos francia király 1248-iki egyiiptomi hadjáratában agy András nevü magyar herceg is részt vett, kinek mellékneve Sansterre azaz földnélküli volt. Andrieu herceg fiai közül az idősbik, Felix a Dauphinben levő alevardi kastély urainak családjába házasodott, nőül vevén Guigonne de la Chambret, kit 3 kis gyermekkel, Antal-, András- és Jánossal már 1290. Körül özvegyen hagyott. Fiai Dapuhinben a chenali kastélyhoz tartozó nemesi birtokot örökölték s igy vették fel a Chanel nevet. Közülük Angűtal terjestette tovább a családot, kinek fia Péter «Chanel alias Crouy» és «Chanel de Alavardo» néven jön elő. Péter fia Vilmos (Guillelmus de Croyaco-Chanelis miles) 1346. A Crécy melletti ütközetben esett el; ennek fia János utoljár a jön elő a «Hungarie dictus Chenalis alias Croy» néven (az amiensi káptalan nekrologiumában).

Biztosabb és fényesebb történetök I. Miksa idejében kezdődik, ki Károly grófot fejedelmi rangra emelte; az akkor kapott területért 1814. A bécsi kongresszus a 300  km. területen 16,000 lakossal biró, de Poroszországnak alávetett Dülmennel kárpótolta a családot, mely két-két hercegi ágra oszlott. 1.A Croy-Dülmenek javainak, Németaldöldön, székhelyei Dülmen s a Condé mellett levő L"Hermitage. A családak grand cime is van, mivel egyes tagjaio előkelő állásokat foglaltak el Spanyoországban. 2. A Croy-Havré ágé volt Havré-hercegség, míg a család 1839 nov. 12. József herceggel fiuágon ki nem halt. A magyar trónra igényt tartó Croy-Dülmenek közül különösen kitünt Vilmos (megh. 1521), V. Károly nevelője; Fülöp, ki Soria hercege helyett Aaschot hercege lett (megh. 1549); ennek fia Fülöp katolikus létére is résztvett a németalföld szabadságáért vivott harcokban (megh. 1594). Fia Károly 20 éves korában (1580) nyiltan áttért a protestantizmusra s flandriai helytartó lett; 1584. Azonban visszatért az ősi hitre és a spanyolok iránt való hűségre s azután a köztársaság és Franciaroszág ellen harcolt. 1598. Ő eszközölte ki Coinak hercegségre való emelését. 1612. Hunyt el s érdekes emlékiratokat hagyott maga után. Károly Jenő (szül. 1651., megh. 1702.) volt az első, ki osztrák sozlgálatba lépett; mint ilyen 1687-1693. Közt élénk részt vett a magyarországi török háborukban. Ivadékai közül többen követték példáját. A család mostani feje c. Rudolf Miksa Konstantin herceg, aranygyapjas vitéz, a porosz urakházának örökös tagja, szül. Dülmenben 1823 márc. 13. Egyik leányát, Izabella hercegnőt (szül. Dülenben 1856 febr. 27.) Frigyes főherceg, pozsonyi hadtestparancsnok, vette nőül 1878 október 8-án. - C. Lipót Manó Lajos C-Dülmen herceg, osztrák tábornok, született Berlinben 1827 máj. 5. Az ifju C. a porosz hadseregben kezdte hadi pályáját, de már 1852. Mint tiszt átlépett az osztrák hadseregbe. Az 1866-iki hadjáratban Olaszországban tünt ki, ahol őrnyaggyá lett. Azóta fokról fokra emelkedett, 1873. Ezredes és a 8 dragonyos ezred poarancsnoka, 1884. Pedig már altábornagy, 1886. A lovasság főfelügyelője, 1889. Pedig a 9. Hadtest parancsnoka lett. 1890 óta a 94-ik gyalogezred tulajdonosa. 1892. Nyugalomba vonult. Testvéröccse, - C. Fülöp herceg, szül. 1740 máj. 19., porosz vezérőrnagy és a 21. porosz lovasdandár parancsnoka.

Forrás: Pallas Nagylexikon