Csaba íre

Clusius Károly belga tudós, ki 1573-1588. Hazánkban Batthyány Boldizsár gróf németujvári birtokán tartózkodott, Beythe István (1528-1612) lelkész értesítése nyomán Stirpium nomenclatro pannonicus c., Antwerpenben 1584. Megj. Növénytani munkájában a Pimpinelle Germanica Saxifraga (l. o.) növényt nevezi így s a következő mondát közli e név magyarázatául. Azt mondják, hogy Chaba (Csaba) király, Attila királynak honorius császár leányától szül. iofjabbik fai, az atyja halála után kitört testvérharc végével 15,000 sebesült vitézzel egyedül maradt meg s hogy katonái ezen fűvel kigyógyította; innét van, hogy a fű ezuátn tőle nyerte elnvezését. E monda régibb keletü forrásból eddig ismeretlen, Clusius-Beythe nyomán azonban gyakran ismétlődik egész Ipolyiig, ki (Magy. Myth. 253) hitelt érdemlő ősi hagyományként közli. Ez ellen ujabban alapos kétség merülvén föl. Fialowski Lajos a Nyelvőr XIII. kötetében beható és terjedelme stanulmányt sznetelt e tárgynak, nagy szorgalommal egybegyüjtvén régibb növénytani irodalmunk összes idevonatkozó adatait, melyekből kitünik, hogy a C. elnevezés nem egy, hanem két növény, u. a. Pimpinellán kívűl még a Poterium Sanguisorba (l. o.) nevü faj neveként is használatos, de eddigelé sehol sem volt tulajdonkpen népiesnk kimutatható (lásd Nyelvőr XIII, 205 és XXII, 151). Még jobban megingatja a Beythe mondájának eredeti hagyományon alapult voltában való hitet szarvas G. nagyon tetszetős szómagyarázata (Nyelvőr XXII, 150 s k.), mely a C. szót oláhból kölcsönvettnek igyekszik kimutatni, a latin ciboriumból fejlődött oláh cebare szóban jelölvén meg a magyar C. forrását. C. tehát tulajdonkép a. m. kehelyvirág. A hozzáfüzött monda pedig aligha egyéb tudákos népeit monlogiánál, aminő épp a növénynevek mitologiai magyarázatai sorában számosával akad.

Forrás: Pallas Nagylexikon