Csáklya

kisközség Alsó-Fehér vmegye nagyenyedi j.-ban, (1891) 1360 oláh lak. (4 m.). Jegyzői sékhely. Hanzánk elegfontosabb régészeti lelőhelyeinek egyike. Már Neigebaur bukaresti porosz konzul 1847 ápril 27. Ásatást rendezett itt s azt megelőzőleg is sokszor akadtak dák pénzekre. Herepey Károly nagyenyedi tanáré a legfőbb érdem, hogy e gazdag telep kellően ki van zsákmányolva s a nagyenyedei ev. Ref. Bethlen-főtanoda gyüjteményében a változatos leeltek hosszu sorozatát tanulmányohatjuk. A falu felől a patak folyását követve, nemsokára egy kis vizeséséhe zjutunk. E fölött a balparton a Tyikpuata és Maruca nevü mészszirtek nyergén sok kőszerszámot (véső, fejsze, buzogány, nyilvég, trachti, amfibolit stb. ) tláltak. Egy kis smirgel véső tanusága szerint Naxosz szigetéig összeköttetésük volt az idevaló őslakóknak. Sok csonteszköz (síp, különösen halászó horgok, árak. Nyilhegyek, állatfog-amulét, bronz és réztárgy, otkos, füles, lapos vésők, sarlók, kések, beretvák, tőrök), fazekaskészítmény került innen onyhahulladékokkal együtt napfényre. Még kis báványalakokat is szolgáltatott. A telep a rómaiakig lakott volt s az Érchegység egyik őrhelyét képezthette. Még a vas használatának is szép bizonyítékait szolgáltatja néhány lándsa, szakállas nyíl, egy kis kézi üllő, kések, sarlók, fibulák, vésők, dárdák s különféle szögek alakjában. V. ö. Téglás G., az Erdélyi medence történetéhez. C. közelében van a Csáklyai kő nevü érdkes sziklás hegycsúcs, szép kilátással.

Forrás: Pallas Nagylexikon