Csáky

-család (keresszegi és adorjáni gróf). Ősrégi magyar család, melynek eredete azonban eddigelé nincs földerítve. Régebben a Csák, majd az Ákos nemzetségből származtatták, ujabban pedig egy kiadatlan oklevelet emlegetnek, mely a Csákyakat Adorján-nemzetségbelieknek mondja. Ma még a gr. Csáky-családot a kiterjedt és gazdag Csák-nemzetség egyik elágazásának kell tartani, még pedig annak az ágnak, mely a Fehér vármegyével szomszédos pilisi és pesti részeken volt birtokos. Ez lehetett Adorján ága s hogy a trencséni ág is ide tartozott, abból gyaníthatni, hogy a Mácsa közelében levő Zsámbok volt az utóbbi ág székhelye. Az sem lehetetlen, hogy a gróf Csákyak az említett Csák Jánostól, Csák fiától származtak s ez esetben egyenesen a trencséni Csákok ivadékai volnának. Mindenesetre nagyon nyomós érvül szolgál e föltevés mellett az a körülmény, hogy a gr. Csákyaknak mácsai birtoka, melyet elődeik alighanem V. Istvántól (Zsigmond uj adománylevele szerint Szt. Istvántól) kaptak, azután a trencséni Csákok törzsbirtoka Zsámbok, és Csák János Dán nevü birtoka egymás szomszédságában feküdtek. Az is nagyon feltünő, hogy bár a Csákyak első hitelesen konstatálható őse Piliskei László csak a XIV. század közepén kezd szerepelni: mégis egyszerre Magyarország leggazdagabb és legelőkelőbb családai közt találjuk az első Csákyakat, anélkül, hogy a dúsgazdagság forrása ismeretes volna előttünk. Akár az említett Csák János, akár pedig valamelyik más Csák-nembeli volt is az apja Piliskei Lászlónak, annyi bizonyos, hogy női ágon az Ákos nembeliekkel volt vérségben s maga Piliske is (a mai Peleske Szatmárban) az Ákos-javak közé tartozott. Piliskei László anyai ágon a Borsa nembeli Beke ispán és az Ákos nembeli István nádor ivadékának tekinthető s ilyenformán nagyon érhető, hogy Nagy Lajos korában nem valai szivesen emlegette apai és anyai rokonságát, amikor Csák Máté és János, Kopasz nádor és Beke ispán és István nádor fiainak lázadása még élénk emlékezetben volt az udvarnál s nemcsak Róbert Károly, de Nagy Lajos is folyton átkozott emléküeknek mondja őket. Piliskei Lászlónak (élt 1366 körül) egy fia volt: István, ki Zsidai (Sidowi) István név alatt szerepel. Ez szerezte meg a keresszegi várat és Adorjánt. Megh. 1405-1410 között, négy fiut hagyva maga után, u. m. Zsidai Istvánt, a Becsky-család ősét, Miklós erdélyi vajdát, Péter mestert (megh. 1400 k.) és Györgyöt. Miklós ága kihalt fiaiban; György fiai közül György (v. Gergely) Hunyadi Jánosnak volt a komája, elesett 1448-ban a rigómezei ütközetben, László (megh. 1425.) váradi kanonok volt, a családot csupán Ferenc (l. o.) terjesztette tovább. A család címere legelébb 1400. fordul elő. (Nagy István, Magyarorsz. Csal. III. 67-92. Pótkötet. 70-171. - Sváby Frigyes, A körösszeghi és adorjáni gr. Csáky-család genealogiája, Turul. IV. 1891. 35. - A címer-változatokat l. Turul. IX. 1891. 192.)

Forrás: Pallas Nagylexikon