Család-tanács

A C. intézményét hazánkban az 1877. évi XX. t.-c. hozta be. C.-ot végrendeleti uton, vagy a végrendeletekre előszabott alakban kiskoru gyermekei részére az atyai hatalmat tényleg gyakorló atya állíthat fel, ha összes hagyatéka a terhek levonásával 100 000 frtot meghalad. Más esetekben, midőn a kiskoruakra terjedelmes vagyon háramlott, C. felállítását az anya, a nagyszülők vagy rokonok kérelmére az illetékes gyámhatóság meghallgatásával a belügyminiszter megengedheti. Gondnokság alá helyezetteknél is C. belügyminiszteri engedéllyel felállítható, ha ezt a vagyon nagysága szükségessé teszi. A C. az elnökön kivül 4 tagból áll. Elnök mindig az illetékes árvaszéknek elnöke. Tagok rendszerint csak rokonok lehetnek, egy tag azonban a gyámolt v. gondnokolt családjával jó viszonyban élő nem rokon is lehet. A rokonoknál az atyai és az anyai részről való rokonra egyenlő tekintettel kell lenni. Nőrokonok is lehetnek a C. tagjai. A tagok létszámában időközben felmerült hiányok betöltését a gyámhatóság és a C. meghallgatásával a belügyminiszter eszközli. A C., melynek tagjai a gyámolt vagy gondnokolt vagyonának fentartásáért felelősek, gyámhatósági jogkörrel bir. Szótöbbséggel határoz. Érvényes határozhathozatalra az elnökön kivül 2 tag jelenléte szükséges. Határozatai ellen a törvény által megengedett esetekben a belügyminiszterhez felebbvitelnek van helye. A főfelügyelet általában a belügyminisztert illeti, akihez a C. a gyámolt vagy gondnokolt vagyoni állásáról évenkint jelentést tenni tartozik, s aki, ha ezt a gyámolt vagy gondnokolt érdekében szükségesnek találja, a C.-ot fel is oszlathatja.

Forrás: Pallas Nagylexikon