Család struktúrája

A család szerkezete az együttélő családtagok száma és egymáshoz való viszonya szerint kultúránként eltérő, rendkívül változatos képet mutat, s tört.-ileg is jelentős átalakuláson ment keresztül. Az antropológia a házasság jellege szerint oszt.-ozza a családtípusokat. Az egy nő és egy férfi házasságán alapuló monogám család az európai keresztény kultúrkörben elterjedt alaptípus. Poligám családról akkor beszélünk, ha az alapját képező házasságot vagy egy férfi több nővel köti ( poligüneja, 'többnejűség'), vagy egy nő több férfival köt házasságot ( poliandria, 'többférjűség'). A többnejűség még ma is számos társ.-ban élő gyakorlat (példaként a muzulmán vallású országok említhetők), a poliandria csak néhány, elsősorban az antropológusok által ismert törzsi szinten élő közösségben jellemző gyakorlat. A családok szerkezete és a család által betöltött funkciók szoros összefüggést mutatnak. Azokban a társ.-akban, ahol a termelés alapvető szerv.-i egysége a családi gazdaság, több generáció együttélése és a nagycsaládi szerv. a jellemző. A család termelőfunkciójának háttérbe szorulása a család méretének, az együttélő generációk számának csökkenését vonja maga után. A szülők és a még nem házas gyermekeik együttélő csoportját nevezik családmagnak, vagy nukleáris családnak. Ez a modern ipari társ.-ak jellegzetes családtípusa. A házastárs nélküli egyetlen szülőből és a még nem házas gyermek(ek)ből álló család struktúrájatöredék (a házastárs halála, a házasság felbomlása vagy a nők házasság nélküli gyermekvállalása következtében) egyre nagyobb számban fordul elő a modern ipari társ.-akban. A társ. egészét érintő átalakulási folyamatok a család működését és szerkezetét is gyökeresen átformálják. Ennek az átalakulásnak egyes következményei gyakran a család intézményének általános "válságaként" jelennek meg a köztudatban. - Ir. Bodrogi T.: Társadalmak születése. Bp. 1962.

Tót Éva

Szerkesztette: Lapoda Multimédia