Csalánszösz

(növ., Boehmeria Jacqu.), a csalánfélék kis fája, cserjéje v. füve, de fulánkja nincs. Mintegy 45 faja van mind a két földgömbnek tropikus és szubtropikus tájain. Fajai B. (v. Urtica) nivea L., (v. csanálkender). B. tenacissima Gaud. (B. utilis Blume ramfe, ramee, rameh), melynek Indiában honos, de Ázsia déli és keleti részén Japánig a szigeteken ősidőktől fogva termesztik. Ennek a rostját ramérostnak hivtják. A durvájából nagyon erős kötél, háló, kötöző stb. lesz. A tisztogatott csalánrost az európai piacra is elut, s csalánszövet lesz. Az ötvenes esztendők előtt e szövetet Khinából és Indiából szállították, azért khinai szövetnek vagy batisztnak nevezték, mely azonban az előbbi fajból is készül. Ázsia déli részén a B. sanquinea Hassk. meg a B. frutescens Blume rostját is felhasználják. Az utóbbi Nepalból és Sikkimből jön a kereskedésbe, pooah fibre a neve.

Forrás: Pallas Nagylexikon