Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Csanádi püs... ----

Magyar Magyar Német Német
Csanádi püs... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Csanádi püspökség

alapítását szt. Istvánnak köszöni, ki a temesi bánságban uralkodó Ohtum fejedelmet Csanád vezérével legyőzte, fővárosát Marosvárat Csanádnak elnevezte, s székhelyévé tette az itt megalapított új püspökségnek, melyet szokása szerint javakkal gazdagon ellátott, s melynek hatáskörét Csanád, Arad, Torontál, Krassó és Temes megyékre terjesztette ki. Első püspöke volt a velencei származásu Gellért, ki nagy buzgóságot fejtett ki a görög szakadársághoz szító lakosok megtérítése és a műveltség terjesztése körül. Megh. 1046. Utódai közül kitünnek Hédervári Saul (1181-1183), II. Géza király kancellárja, a későbbi kalocsai érsek, a tudós piacenzai J akab (1333-1343), Róbert Károly kedvelt házi orvosa, az ezt követő II. István (1343-1345), ki Cseh- és Lengyelországban mint a szentszék követe szerepel, Csáky Miklós (1500-14), ki a Dózsa György által vezérelt pórlázadók kezei között lelte kinos halálát, Csahol Ferenc (1514-1526), ki a gyászos emlékezetü Mohácsnál esett el a haza védelmében. Mohács után Perusich Gáspár kerítette kezébe a püspöki javak egy részét, s azokat a portestantizmus terjesztésére használta föl. Majd maga I. Ferdinánd foglalta le birtokainak jó részét. A török is behatolt az egyházmegye területébe. Ezek folytán a püspökök hatalma s tevékenységük tere egyaránt csökkent, annyira, hogy 1573-tól kezdve inkább csak mint cím szerepelt. E szomoru korszak legkiválóbb püspöke Martinuzzi György (1536-1539), ki főleg államférfiui nagyságával tünik ki. Megemlíthetők még: Kolosvári János (1560-1562), Dudich Endre (1563), mint a magyar egyház képviselői a tridenti zsinaton, Veranchich Faustus (1595-1680), ki püspökségéről lemondva, Rómába vonult, Lozsy Imre (1623-1625), Szelepchényi György (1643), Szécheny György (1643), kik mindhárman utóbb az esztergomi érsekséget nyerték el. A püspökség helyreállítása Pálffy Tamás (1653-1658) idejében kezdődik, ki a püspökség hajdani javainak egy töredékét visszaszerezte.. Dvornikovich Mihály (1687-1689) alatt szabadult fel a török iga alól az egyházmegye egy része Csanád és Arad városokkal. 1702. a püspökség székhelyéül Szegedet jelölték ki. Az itt székelő püspökök között említendő Nádasdy László gróf (1710-1730), akinek a makó határ egy része adatott át évi 2000 frttal. 1738. a székhely Temesvár lett. 1743. nyerte meg a püspökség a makói határ másik részét. Az utóbbi idő kiváló püspökei Lonovich József, hirneves iró, szónok és államférfiu, Csajághy Sándor, buzgó apostoli szellemü főpap és Bonnaz Sándor, a nagy adakozó. Jelenlegi püspöke Dessewffy Sándor (l. o.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is