csapadék
meteorológia
A földre hulló szilárd v. folyékony halmazállapotú víz. A légkör magasabb rétegeiből, a felhőkből hull a talajra. Ha nagyon
kis cseppecskék esnek, szitálásról (ködszitálás) beszélünk, nagyobb cseppekből áll az eső. A szilárd halmazállapotú
csapadékfajták közé tartoznak a pehelykönnyű, tűszerű jégkristályok (jégtű). Hatszögű jégkristályok alkotják a havat. Puha, fehér és
kis szemcsékben hullik a szemcsés hó. A részben hópelyhekből, részben esőcseppekbol álló csapadéknak havas eső a
neve. A dara télen keletkezik, amikor a hópehely 0 °C feletti rétegen halad át (ebben a hópehely külső része olvadni kezd),
majd újra 0 °C alatti hőmérsékletű rétegbe kerül, amelyben a külső rész vize fényes jégkéreggé fagy. A csak jégből álló
átlátszó dara a jégdara. Ha a belsejében a fehér színű hó is megmarad, átlátszatlan hódaráról beszélünk. A fagyott eső
hasonlít a darához. Olyankor keletkezik, amikor a hópelyhek jéggömbökké fagynak. Ónos v. ólmos esőről akkor beszélünk,
amikor a 0 °C alatti talajfelszínre túlhűlt, eső formájában leesett csapadék hirtelen megfagy és vékony réteggel vonja be a felszínt.
Szerkesztette: Lapoda Multimédia
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|