Csapás
közönséges értelemben a. m. veszedelem. - C. a
mezőgazdaságban 1. marhahajtásra szolgáló széles ut. 2. Minthogy a C.-ok a
község határát különböző irányban átszelik és a szántóföldtelkeket külön
tagokra osztják, a C.-t gyakran a nyomás (l. o.) értelmében is használják. 3.
Elemi C. általában nagy károsodás, nevezetesen tűz, árviz, szélvész, fagy, jég,
köd, rozsda, férgek, döglés stb. által okozott károk. - C. a vadászatban a vad
lábainak olyan folytatólagos nyoma, melyen járását követni lehet. - C. v.
dőlés, a bányászatban az a vonal, melyben nem szintes sík a vizszintes síkot
metszi; ilyen sík az ér, vagy telep; csapásuk irányát avval a szöggel fejezik
ki, melyet a C. a délvonallal képez. A csapással merőleges irányban mérik a sík
dőlését, és avval a szöggel fejezik ki, melyet a dőlés vonala a vizszintes sík
alatt alkot.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|