Csapás

közönséges értelemben a. m. veszedelem. - C. a mezőgazdaságban 1. marhahajtásra szolgáló széles ut. 2. Minthogy a C.-ok a község határát különböző irányban átszelik és a szántóföldtelkeket külön tagokra osztják, a C.-t gyakran a nyomás (l. o.) értelmében is használják. 3. Elemi C. általában nagy károsodás, nevezetesen tűz, árviz, szélvész, fagy, jég, köd, rozsda, férgek, döglés stb. által okozott károk. - C. a vadászatban a vad lábainak olyan folytatólagos nyoma, melyen járását követni lehet. - C. v. dőlés, a bányászatban az a vonal, melyben nem szintes sík a vizszintes síkot metszi; ilyen sík az ér, vagy telep; csapásuk irányát avval a szöggel fejezik ki, melyet a C. a délvonallal képez. A csapással merőleges irányban mérik a sík dőlését, és avval a szöggel fejezik ki, melyet a dőlés vonala a vizszintes sík alatt alkot.

Forrás: Pallas Nagylexikon