Csapos gerendafödém

Szorosan egymás mellé rakott csapos gerendasorokból áll, melyek alul be lesznek nádazva és vakolva, fölül pedig egy 8-10 cm. vastag feltöltést és erre tégla vagy fapadozat burkolatot kapnak. Hogy az egyes gerendák ne mozoghassanak és az egész födém egy szilárd és merev szerkezetet képezzen, a csapos gerendákba, 2-2 méternyi közökben, keményfacsapokat, ékeket verünk, még pedig v. oldalvást (a szoros értelemben vett csapos kötés), v. fölül (sváb kötés).

A csapos gerendák végei egy vörös fenyőből készült deszkán vagy sorkötőn feküsznek és rendesen 16 cm.-nyire nyulnak be a falazatba. Mivel pedig a gerendák végére falazni nem szabad, több emeltsornál C.-eket csak ugy alkalmazhatunk, ha a falakat egy, vagy mindkét oldalukon emeletenkint 16-16 cm.-el vékonyabbra vehetjük, vagyis ponkoljuk (l. o). Ezen eljárás azonban alul feleslegesen vastag falazást követelvén, ujabb időben igen korlátolta a C.-ek alkalmazását, ugy hogy nálunk jelenleg majdnem kizárólag csak a legfelső emeletsor födémét készítik csapos gerendákból, mig a külföldön egyáltalán már nagyon ritkán használják. A C.-eknek különben előnyük az, hogy aránylag csekély munka árán szilárd és meleg födémeket szolgáltatnak, hátrányuk pedig a fönebb említett falponkolás szükségességén kivül az, hogy tetemes faanyagot emésztenek, mi által szerkezetük némely vidéken költségessé válik.

Forrás: Pallas Nagylexikon