Csatlós

a. m. fegyverhordozó, kísérő. - C. testőrség (Trabanten-Leibgarde), az osztrák császári testőrség egyik osztálya. - C. (bány.), az a munkás, ki a szállító edényt a kötélhez csatolja, v. a kötélről leoldja. Ujabb szerkezetü aknáknál pedig a C. tolja be a csillét a szállító kasba, vagy húzza ki onnan. Legalább egy C.-nak kell lenni a bányában minden rakodó helyen, ahonnan szállítanak és az akna torkolatánál is. A C. adja a jelt a szállító edény felhúzására vagy leeresztésére is. - C. (vasuti értelemben), és pedig két-, három-, négy-, ötcsatlós az oly lokomotiv, melynek egy-egy oldalon ugyanannyi kereke van egymással kapcsolva (l. Csatlórúd). A nálunk szokásos lokomotiv-szerkezetben a gyorsvonatok rendesen kétcsatlósak; a három- stb. csatlósak tehervonatok továbbítására használtatnak.

Forrás: Pallas Nagylexikon