Csató

Régi magyar személynév, mely főleg a bessenyőlakta vidékeken volt használatban. A C. név mindenesetre török eredetü s mint ilyen, a «csat» (összetalálkozik, összeütközik) tőbül képzett igenévnek (csatuk, bessenyő-kun dialektus sz. csatov) vehető fel.

Forrás: Pallas Nagylexikon