Csatornafedők
(rostélyok), a városi földalatti csatornáknak az utcára
szolgáló nyilásai körül a tisztító aknák fölé rendesen könnyen elmozdítható, de
eléggé súlyos zárólapot alkalmaznak, mely a csatornagázoknak az utcára ömlését
megakasztja. A viznyelő aknákra azonban rostélyos helyeztetnek el, amely
rostélyok a vizet ugyan akadálytalanul átbocsátják, de a nagyobb szilárd
alkatrészeket, melyek iszapolást idézhetnek elő, a csatornába nem bocsátják be.
Hogy a viznyelőkön át a csatornagázok az utcára ne juthassanak, e célra vizzáró
készüléket, ugynevezett könyökök (szifon) alkalmaztatnak a viznyelő akna és a
csatorna érintkezése helyén, Csatornanyilás v. C.-akna, az a függélyes vagy
nagyon meredek esésü cső (akár épített, akár egy darabból előállított), amely
az utcai csatornából az út felületéig felnyúluk s különböző alkotása szerint
arra való, hogy rajta a csatornák egyes szakaszai könnyebben ki legyenek
tisztíthatók (tisztító vagy kémlő aknák), vagy hogy az utcán összegyülemlett
esőviz a csatornába jusson.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|