Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Csávolszky... ----

Magyar Magyar Német Német
Csávolszky... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Csávolszky

Lajos, publicista, az Egyetértés felelős szerkesztője és kiadó tulajdonosa, szül. Bujákon, Nógrád vmegyében, 1841 jun. 3. A pesti kegyesrendiek gimnáziumában tanult s már korán jelét adta irói hajlamának; ő szerkesztette a tanuló ifjuság Reménybimbó címü folyóiratát és 1854. már egész kötetre való költeményt irt. Horváth Cirill, aki verseit átnézte, a legmelegebben buzdította az irodalomra. Első verse a Győri Közlönyben jelent meg és ettől fogva egész lelkesedéssel a szépirodalomra adta magát. A gimnázium utolsó két osztályát 1858-59-ben Győrött végezte, ahol a Remény címü ifjusági folyóiratot szerkesztette és műveivel több pályadijat nyert. 1859. irta Tornáry Ilona címü, 12 énekes történeti époszát is, mely azonban még máig kéziratban van. A hatvanas évek elején sűrün jelentek meg költeményei a szépirodalmi lapokban és 1861-63. a Divatcsarnok főmunkatársa volt. De a politikai mozgalmak csakhamar a publicisztikai térre vitték. Első politikai cikke 1867 december közepén a Honban, a balközép akkori nagytekintélyü közlönyében jelent meg Cs-y L. betük alatt és nyomban fölébresztette Jókai figyelmét. Ezzel a fiatal iró sorsa el volt döntve: hirlapiró lett, szorgalmas, lelkes munkatársa a föllendülésnek indult napisajtónak, és bátor, szókimondó, ha kellett, kiméletlen harcosa és védelmezője a hazafias ügynek. Éles irálya miatt Csernátony, aki nagyon szerette a kiváló tehetségü fiatal publicistát, elnevezte «skorpió»-nak és ettől kezdve C. Skorpió jegy alatt irta a Honba nagy feltünést keltő cikkeit, amelyekkel rövid idő alatt nagy népszerüségre tett szert. 1869. a választókhoz irt röpirata oly hatást keltett, hogy három kiadást ért és 10 000 példányban forgott közkézen az országban. Mikor Csernátony 1869. megvált a Hontól és megalapította az Ellenőrt, magával vitte C.-t is, aki a lap főmunkatársa lett. Az Ellenőrben oly heves támadásokat intézett a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium ellen, hogy sajtópört indítottak ellene és két hónapi fogságra itélték. Büntetését Vácon töltötte ki és fogságában főkép nemzetgazdasági tanulmányokkal foglalkozott. De elitéltetése csak növelte népszerüségét s a mezőturiak mindjárt kiszabadulása után, 1872., megválasztották országgy. képviselőnek. Az országgyülésen előbb a balközép híve volt, de még a fuzió előtt kilépett a pártból, megvált az Ellenőrtől és a szélsőbalhoz csatlakozott. Azóta a függetlenségi elvek rendíthetetlen híve. 1874 elején kiadta és szerkesztette a Baloldal címü politikai napilapot, a szélsőbal közlönyét, amelyből később munkásságának főalkotása, az Egyetértés keletkezett, melyet fáradhatatlan buzgalommal és odaadással csakhamar Magyarország legtekintélyesebb és legelterjedtebb napilapjainak egyikévé tett. (L. Egyetértés.) Az országgyülésen négyszer képviselte a mezőturi kerületet, 1887. Poroszlón, 1892. pedig egyszerre három kerületben: Poroszlón, Csornán és Gőrszigeten választották meg, de ő megint a poroszlói kerület mandárumát tartotta meg. C., aki kiváló pénzügyi szaktekintély, az országgyülésen, különösen az utóbbi időben, csak ritkán szólal fel, de annál lelkesebben képviseli a lapjában pártja elveit. Önállóan megjelent művei: A jávai orvos. Dumas Sándor után fordította Győri Elekkel (Győr 1862). Három kötet. - Röpirat a választókhoz. Irta Skorpió (Pest 1869). - Komoly szó a választókhoz (Pest 1872). - Ami a baloldalon történik (Budapest 1873).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is