Csecsenc
(saját nyelvünkön? nakhcsuoi, georgiaiaknál: kiszt,
leszgeknél: miszdseg). Kaukázusi nép Dagesztán nyugati részében a Terek,
Szundsa, Assza és Argun folyók mentén. Samil idejében politikailag és
vallásilag a leszgekkel voltak szoros kapcsolatban, bár nyelvileg különböznek
tőlük. Ellentétben a cserkeszekkel, társadalmi szervezetük demokratikus.
Mindamellett különös rokonszenvvel vannak a kabardok iránt, kiket szokásaikban
s viseletükben utánoznak. A Kaukázus szebb fajához tartoznak, szebbek, mint a
leszgek és osszétek, bár a cserkesz tipus szépségei mögött maradnak. Faji
jellegükben sok a zsidó tipusra emlékeztető vonás. Főbb nemzetségeik a
tulajdonképeni csecsencek a régebbi Csecsnában, az ingusok, kik hagyományaik
szerint magyar eredetüek, a galgaiok, icskerek, thusok, karabulakok. Összes
számuk ma mintegy 180 000. V. ö. Erckert R., Der Kaukasus und seine Völker
(Lipcse 1887); Chantre E., Recherches Anthrop. dans le Caucase (IV. k. 1887);
Rittich A. F., Die Ethnographie Russlands. Ergänzungsheft Nro 54, zu
Petermann"s «Geogr. Mittheilungen» (Gotha 1878, 10. l.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|