Csecsmirigyek

vagy emlők (mamme, állatoké ubera), lényegileg módosult faggyumirigyek, a nagy mellizmok elülső felszinén a bőr alatt feküsznek, nőnél a 3-6 v. 7. bordáig terjedve, férfinál a 4-ik bordaközti térben. Mekkorasága változik és nagyobbára a jelenlevő zsirszövet mennyiségétől függ; a férfié hiányosan van kifejlődve. Elülső felszinén a kúpidomu csecsbimbó (papilla mamme) emelkedik ki, környezve a barnavörös szinü bimbóudvartól (arcola mamme); az utóbbi többnyire 3-5 cm. átmérőjü, a bimbó maga változó hosszu, rajta végződnek a mirigykivezető csövek (ductus lactiferi) szűk nyilásokkal. A csecsmirigy több (15-22) külön karélyból (lobi mamme) van összetéve, melyek mindegyikét külön kötő- és zsirszövet választ el a szomszédjától. Számfeletti vagy járulékos mirigyek nőknél és férfiaknál egyaránt fordulnak elő a mellen vagy másutt is, p. a hónaljban, vállon, a háton vagy a combon; ezek tejet is elválaszthatnak, ami néha férfiaknál is előfordul (u. n. gynecomasta). L. még Csecs.

Forrás: Pallas Nagylexikon