Cseh-erdő

190-237 km. Hosszu s 30-60 km. széles hegység, amely a cseh-bajor határon a Fichtel-hegységtől délkeletnek huzódik; vizválasztó az Északi- és Fekete-tenger közt és nagyobbára gránitból és gnájszszerü kristályos kőzetekből áll. Csehországi lejtője nagyon szelíd; Bajorország felől meredeken ereszkedik le, 1170. m. magasságig maj mindenütt sürü erdők borítják. A Neumark melletti széles, 450 m. magas horpadás és a Cham völgye, mely a cseh oldalon ered és a Regenbe torkol, két részre osztja, egy északnyugatira (a csehek Ceský Les-e) és délkeletir ( a csehek Sumava-ja). A zord klimáju hegységben nagyobb város nincs; a föld zabon, kenderen, burgonyán kívűl az alacsonyabb lejtőkön még kevés gyümölcsöt is terem, de a fő keresetforrás az állattenyésztés és az erdőgazdaság. A zord klima, a hágók, természetes utak hiánya miatt a C. népválasztó volt mindig: a szláv és német elemet választja el egymástól. V. ö. Wenzig u. Krejczi: Der Böhmerwald (Prága 1860): Mayenberg, Führer durch den Bayr. Wald (Passau 1887); Bornau, Der Böhnerwald, Mit 200 Originalillustrationen (Prága 1889-90.)

Forrás: Pallas Nagylexikon