Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Csehország ... ----

Magyar Magyar Német Német
Csehország ... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Csehország oktatásügye

A Cseh Köztársaság lakosainak száma 10 326 000 (1995). A lakosság 95%-a cseh, 3%-a szlovák. A tervgazdaságból a piacgazdaságba való átmenet nem volt zökkenőmentes itt sem. 1991-ben a GDP rohamosan csökkent, a növekedés jelei csak 1994-ben jelentkeztek. Az egy főre jutó GDP 2730 USD (1993). A privatizáció megszorító monetáris politikával párosult, ami csökkentette egyben az oktatásra fordítható összegeket is. Az új oktatáspol. a szabad egyének és helyi közösségek oktatás iránti szükségleteit, a humanizmus és a demokrácia elvét tartja szem előtt. Az 1990-ben elfogadott oktatási tv. és az áll.-igazgatásról és önkormányzatokról szóló tv. elindítottak az oktatás terén egy decentralizációs folyamatot, ahol a felelősség és hatáskörök nagy részét az isk.-kra, iskolaig.-kra, tanárokra ruházták. A másik, az oktatást hatékonyan átalakító eszköz a finanszírozás mechanizmusa, ahol ez alap- és középfokon a tanulószám alapján történik. A háromévesnél fiatalabb gyerekek számára bölcsődéket tartanak fenn, amelyek az egészségügyi szektorhoz tartoznak. Az óv.-ba a 3-6 éves koroszt.-nak majdnem a 95%-a jár. 1993-ban 6500 óv.-ba járt 332 000 gyerek. Az előző rendszer nyolc oszt.-os ált. isk.-ját 9 oszt.-osra bővítették, viszont a kötelező oktatás hosszát lecsökkentették 10 évről 9 évre. Az ált. isk. két ciklusból áll, az alsó ciklus folyamán (1-4., a jövőben 1-5. oszt.) alapvető ismeretek elsajátítása történik, egy tanár segítségével. A felső ciklusban (5-8., a jövőben 6-9. oszt.) már szaktanárok oktatnak. Az ált. isk.-k zöme áll. isk. 1992-93-ban 23 magán és 13 egyházi ált. isk. volt. A középfokra az ált. isk. 8. oszt.-ának elvégzése után lehet továbbmenni. Amennyiben nem veszik fel a tanulót, akkor tovább folytatja tanulmányait a 9. oszt.-ban és utána újra jelentkezhet. A középisk. lehet gimn., műszaki isk. és szakképző isk. 1993-94-ben a 15-16 évesek 14%-a gimn.-ba, 32,5%-a műszaki isk.-ba és 53,5%-a szakképző isk.-ba járt. Az érettségit adó középisk., mint a gimn. és műszaki isk. egyre népszerűbbek. Az áll. középisk. mellett 1993-94-ben 47 magángimn., 194 magán és 20 egyházi műszaki isk. és magán szakképző isk. működött. Az 1990-es tv. megerősítette a gimn. akadémikus jellegét, és lehetőséget biztosított 8, 7, 6 és 5 oszt.-os gimn.-ok indítására is a hagyományos 4 oszt.-os mellett. Az 1990-es felsőokt.-i tv. visszaállította a felsőokt.-i intézmények autonómiáját. Minden felsőokt.-i intézmény egy.-i státussal bír, a nem egy.-i szektor még nem épült ki, de vannak törekvések arra, hogy a műszaki isk.-k egy részét félfelsőfokú ( posztszekonderi) isk.-vá alakítsák át. Az egy.-ek kétszintűek, az első három év ált.-abb, a specializáció ezután történik. Az 1990-es tv. három év elvégzése után engedélyezi a főisk.-i diploma megszerzését. 1993-94-ben a 18 éves koroszt. közel 15%-a került be a felsőokt.-ba. A speciális oktatásra szorulóknak a normál isk.-rendszerbe való integrálása még nincs igazán napirenden. A fogyatékos gyermekek ellátása a jóléti szektor feladata, míg a speciális igényű gyerekeké az oktatási szektoré. A speciális isk.-k oszt.-ai kisebb méretűek, a tanítás üteme lassabb, mint a normál isk.-ban. A szakképzésnek, elsősorban a szakmunkásképzésnek nagy hagyományai vannak. 1992 óta a szakképzésért való felelősség megoszlik az Oktatási és a Gazdasági Min. között. A Gazdasági Min. felelős a szakmunkásképzésért és annak finanszírozásáért. A szakképzésben törekszenek a túlspecializáltság megszüntetésére, valamint a szociális partnerek bevonására. Új jelenség még az integrált műszaki és szakképző isk., 1993-94-ben 35 volt belőlük. 1989 után az addig egységes áll. felnőttképzés fellazult, és átmeneti törés után spontánul újrafejlődik. Rendkívül sok intézmény foglalkozik felnőttképzéssel, a koordináció hiánya hozta életre a Felnőttképző Intézmények Szöv.-ét, amit 250 társulás létesített önkéntes alapon. A felnőttképzésben másik új fejlemény az Egy.-i Távoktatási Szöv. megal.-a. A részidős felnőttokt. aránya csökkent, kivéve a műszaki isk.-kat, ahol az érettségi és szakképzettség együttes megszerzése nagy vonzerőt jelent. 1990-től nagyobb önállóságot élveznek az isk.-k és a helyi és területi hatóságok. Az áll. irányítás résztvevői: az isk.-ig., helyi hatóság, területi oktatási hatóság, isk.-felügyelet, az Oktatási Min. és egyéb közp.-i testületek. Az isk.-ig. felelős a ttv. alkalmazásáért, a ped.-i tevékenység színvonaláért, a források hatékony felhasználásáért. Az isk.-kat az Oktatási Min. alá tartozó regionális oktatási hatóságok gondozzák. Ôk osztják szét az áll. pénzeket a bérekre., tkv.-ekre, és ellenőrzik azok felhasználását. Minden területi egységnek van Oktatási Tanácsa, ahol egyharmad arányban képviseltetik magukat a közösség, a tanárok és a szülők. A Cseh Szakfelügyelet ellenőrzi az oktatás színvonalát, amely intézmény szintén az Oktatási Min. alá tartozik. Az oktatásra fordított összegeket nem lehet felbecsülni, mivel rendkívül sok forrásból jönnek. 1993-ban a GNP 5%-át fordították oktatásra, az oktatásra szánt költségvetési pénzek 55%-át a bérekre. Az ált. isk.-i és középisk.-i tanároknak egy.-i diplomával kell rendelkezniök. A bérezés a tanári diploma és a gyakorlatban eltöltött évek függvényében alakul. A ttv.-et és tananyagot az Oktatási Min.-nak kell jóváhagynia. Az isk.-ig. 1989 óta, elsősorban a középisk.-kban 10%-ban eltérhet a ttv.-től. Ennek tartalmát az isk.-ig. határozza meg az érintett szaktanárokkal együtt. A tkv.-eket az Oktatási Min.-nak kell jóváhagynia. A tanulók a középisk.-ba az ált. isk.-ban elért eredményeik és 1990-től a középisk.-i felvételi vizsga alapján nyernek felvételt. A középisk.-i felvételi vizsga tartalmát az isk.-ig. határozza meg. A gimn. és a műszaki isk. elvégzése után érettségi vizsgát tesznek a diákok, amely egyben feltétele a felsőokt.-ba való továbbmenetelnek. Csehszlovákia oktatásügyeAz oktatási intézmények, a tanulók és a tanárok száma (1993-94): Táblázat

Lannert Judit

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is