E néven őseink általában a családfő hatalma alatt álló
családtagokat és a háznépet értették. A mai korban cselédnek azt nevezik, aki a
nap bizonyos órájában nem időhöz kötött, hanem folytonos ház körüli munkának
állandó teljesítésére vállalkozik, illetőleg ezen célból elszegődik. A C.
elszegődése bizonyos időre történik. Ez az idő felmondás által megszüntethető
és a gazda és cselédje közötti viszony ily módon felbontható. C. számba nem
megy az ipari alkalmazott, a gyármunkás, a napszámos, vmint azok sem, kik oly
munkák teljesítésére vállalkoznak, amelyekhez magasabb képzettség v. ügyesség
kivántatik meg. Viszont azonban a cselédséghez számíttatnak a mezei gazdaság
körül szegődés utján alkalmazott munkások, mint p. béresek, ostoros gyerekek
stb.; viszont nem cselédek az aratásra és cséplésre időlegesen felfogadottak v.
napszámosok, vagy részért dolgozó önálló munka-vállalkozók. A városi
háztartások körül szakácsnék, mindenesek, szobaleányok, dajkák és inasok,
kocsisok és lovászok említendők mint cselédek, akiknek, valamint a mezei
gazdságoknál alkalmazottaknak jogait és kötelességeit s a szolgálatadó gazdával
való viszonyát az 1876. évi XIII. t.-c. szabályozza. E szerint a C. szolgálatba
való lépésével a gazda, ill. családja háznépének tagjává válik, miből mindkét
félre nézve a pusztán anyagi kötelezettségeken tulmenő viszonyos jogok és
kötelezettségek származnak. Minden C. szolgálati könyvet kap, anélkül sem
szolgálatba lépnie, sem pedig őt szolgálatba fogadni nem szabad. A gazda
köteles a C.-nek a kialkudott bért és egyéb illetményt a meghatározott időben
pontosan kiadni és a kikötött étkezést egészséges minőségben és elegendő
mennyiségben kiszolgáltatni. Köteles akként intézkedni, hogy C.-je időről-időre
a saját hitfelekezeti isteni tiszteletben részt vehessen. Köteles ügyelni arra,
hogy C.-je, mint háznépének tagja, józan, takarékos és erkölcsös életet
folytasson, továbbá, hogy C.-je testi erejét meghaladó, v. egészségét
veszélyeztető munkával ne terheltessék. Ha a C. megbetegszik, ápoltatásáról és
gyógyításáról akár a házban, akár a házon kivül a gazda tartozik gondoskodni és
pedig az 1876. évi III. t.-c. 1. §-a értelmében legfeljebb egy hónapig terjedő
időtartamra. Ha pedig a C. a gzda hibájából betegszik meg, a gazdának
kötelezettsége a beteg C. teljes felgyógyulásáig, esetleg 30 napon tul is tart
- Ellenben a C. köteles mindazon munkákat, melyekre szegődött, hiven, pontosan
és legjobb tehetsége szerint teljesíteni. A C. mindazon károkért, melyeket
okozott, kártérítéssel tartozik. Köteles cselédtársának hűtlenségét gazdájának
azonnal feljelenteni és köteles magát mindenben azon házrendhez tartani, mely a
gazda által megállapított. A gazda tudta és jóváhagyása nélkül kimenni és
engedett időn tul kimaradni tilos, gazdája tilalma ellenére látogatásokat nem
fogadhat. A C. a gazda parancsait tisztelettel és megadással fogadni tartozik
és a törvény szerint a házi fegyelemnek van alávetve. A C.-k elhelyezéséről
különösen nagyobb városokban az u. n. cselédszerzők gondoskodnak. Ezek a
C.-szerzést előzetes helyhatósági engedély és nagyobb pénzbiztosíték letétele
mellett, a helyhatóság által megállapított szabályok és kezelési módozatok
mellett tartoznak gyakorolni. A közvetítésükkel helybe álló C.-től, valamint a
gazdától is a kialkudott bér bizonyos százalékának megfelelő jutalékot szednek,
ha azonban a gazda kénytelen cselédjét elbocsátani, a C.-szerző ujabb
jutalékszedés nélkül tartozik másik C.-t állítani elő.
Forrás: Pallas Nagylexikon