Cseleji

János-nak nevezik Róbert Károly nejének, Erzsébet királynénak al-étekfogóját, ki midőn Zách Felicián leányát megbosszulandó, a királyi családra tört, csákányával levágta Záchot. Ezért a királytól jutalmul kapta a Zách-család birtokainak nagy részét. Csak magában Nógrád vmegyében 16 falut birt. Tulajdonképen pedig Cselen (és nem Cseleji) a nagyapjának volt a keresztneve és Jánosnak a apját nevezték «Cselen fia Sándornak», aki Zách F. merénylete idejében pataki ispán volt s még 1337. is élt. János ekkor még fiatal ember volt s tulajdonkép csak a királyné apródjai közé tartozott. 1340. Csongrád, 1348. pedig egyszersmind Gömör m. főispánja és szegedi várnagy is volt. Két fia maradt, u. m. István és Miklós, mely utóbbi alapította az 1517 előtt kihalt karancssági Sághy családot. Jánoson kivül Cselen fia Sándornak még két fia maradt; az egyik Miklós, 1328-35. somogyi főesperes volt, a másiktól Jakabtól (1332-84) eredt a Méhy család. Ezen Jakab «Cheleni» néven is előfordul. A Cselenfiak az Ákos nemzetséghez tartoztak s a Bebek és Csetneky családokkal voltak közelebbi rokonságban. (Wertner M., A magy. nemz. I. 69.; Botka T., Százaodk, 1874, 240-241.; Waltherr J., A Zách nemzetség és a Saagiak. Századok. 1825, 253-264. l.)

Forrás: Pallas Nagylexikon