Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Csemegi... ----

Magyar Magyar Német Német
Csemegi... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Csemegi

Károly, kuriai tanácselnök, született 1826 május 3-án, Csongrádon. A gimnáziumot Szegeden, a jogot Pesten végezte. Első alapítói között volt az egyetemi magyar társulatnak, melynek alapszabályai helybenhagyása érdekében hiában járt közbe Toldy Ferenc a nádornál, amiért az egylet csak titokban működhetett. A szabadságharcban Batthyány Kázmér gr. teljhatalmu orsz. biztos megbizásából egy zászlóalj gyalogságot és egy század lovasságot alakított, s e csapat, melynek ő volt az őrnagyja s parancsnoka, végigküzdötte a bánáti és bácskai hadjáratot és Lugosnál tette le a fegyvert. Ezért a temesvári várba került s ott hosszabb fogságot szenvedett. A hadi törvényszék besorozásra itélte, de alkalmatlannak találtatott, később azonban ismét besorozásra itélték s csak miután Budán a Nándor-laktanyában 6 hónapot töltött, felülvizsgálták és szabadon bocsátották. Ekkor ügyvéd lett Aradon s mint védő és jogász országos hírre tett szert. Hazafias érzelmei miatt a kormány rendőri felügyelet alatt tartotta, s ügyvédi irodáját Butiny oláh faluba helyezte át. Az alkotmány visszaállítása után Horváth Boldizsár mint titkárt s tiszteletbeli osztálytanácsost hívta meg az igazságügyminisztériumba, hol csakhamar min. tanácsossá, majd államtitkárrá lépett elő. Ebben az időben a miniszter megbizásából javaslatot dolgozott ki a birósági szervezetről, melynek első fejezetéből lett az 1869. évi IV. t.-c. a birói hatalomról. Fiuménak igazságügyi bekebelezése Magyarországba az ő érdeme. Nagyszabásu működésének kimagasló pontja azonban a korszakot alkotó magyar büntető törvénykönyv, mely nemcsak a magyar gyakorlati élet egyik legégetőbb szükségét a jogásznemzet fényes tradicióinak megfelelően elégítette ki, hanem egyes, alárendeltebb jelentőségü hiányai mellett is a hazai törvényhozásnak hosszu időre szilárd alapját fogja képezni. A törvénykönyvhöz irt nagyszabásu indokolás maradandó tudományos s irodalmi beccsel bír. Ez mutatta be s tárta fel először a hazai jogászok előtt a külföldnek szellemi kincsbányáit s kiinduló pontjává vált a most virágzónak mondható büntetőjogi irodalmunknak. C. 1879. kuriai tanácselnök lett s ebben a minőségében a btkvben letett nagy elvek gyakorlati érvényesítésének szenteli erejét; kiváló gondot fordítván a bűnvádi eljárásunk fejlődésére is, melyről a kormány megbizásából két javaslatot is dolgozott ki, amelyek a későbbi javaslatoknak is alapját képezik. Hogy bűnvádi eljárási törvény hiányában hazai eljárásunk a modern büntetőper teljes magaslatán áll s a tudomány által felismert gyakorlati igazságok gyakorlati érvényesítésében a külföld legmíveltebb államait nemcsak utólérte, de több tekintetben meg is haladta, az jó részben szinte az ő érdeme. Működése úgy a jogalkotás, mint a jogalkalmazás, a tudományos jogművelés terén hazánkban korszakot alkotó. A magyar jogászegyletnek ő a megalapítója. Érdemei elismeréseül 1878. a Szent István-rend középkeresztjét kapta; 1882. valóságos belső titkos tanácsos lett. Munkái: A jogvesztés elmélete és az államjog (Pest 1872); A magyar bűnvádi eljárás szervezetének indokai (Budapest 1882); Magyar bűnvádi eljárás a törvényszékek előtt (Budapest 1883). Büntetőtörvénykönyvét a francia kormány lefordíttatta s e cimen tette közzé: Code pénal hongrois des crimes et des délits. (Paris 1885).

Csemelet v. csömölet (olasz ciambellotto, spanyol chamelote): XVI. s XVII. századi iratainkban vászonféle szövet neve (németül Kamelott, franc. camelot). - V. ö. Szarvas G. cikkét, M. Nyelvőr XIII. 97.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is