Cserebogarak
e kifejezés alatt a lemezescsapu (Lamellicornia) több nemét
foglalják össze. Ilyenek a Melolontha Fabr., Rhizotragus Latr. és Polyphylla
Harris nemek és fajai. A Melolontha fajait l. Cserebogár alatt. A Rhizotragus
fajait hazánkban általában Szentgyörgybogaraknak nevezik, melyek közül az
egyik, a tulajdonképeni Szentgyörgybogár (Rhiz. solstitialis l.) félakkora mint
a cserebogár, világosbarna szinü, hossza 15-17,5 mm. Röpülési ideje május
végétől julius elejéig tart. Pajorja és bábja a cserebogáréhoz hasonlít, de
csak félakkora s az utóbbit némely vidéken szántáskukacnak is nevezik.
Életmódja azonos a cserebogáréval. Ehhez hasonlítanak a Rh. assimilis Hbst. és
Rh. estinus Ol. fajok is, amelyek hazánkban szintén közönségesek. A Polyphylla
egyetlen faja a fullo L., melynek magyar neve csapó- v. kalló cserebogár;
testhossza 34, szélessége 18 mm.; szárnyfödője fényesbarnásan v. feketén
tarkázott; fején két fehéres vonal huzódik végig; torkát hamvas szinü, apró
szőrök nőtték be s ezek egy középsávot s több nagyobb foltot képeznek; szárnyfedőin
foltosan álló fehér pikkelyszőrök emelkednek, hasa hamvas szinü. Május végén és
juniusban röpül. Lárvája a cserebogár pajorjához hasonlít, de annál sokkal
nagyibb, 8 cm. hosszu és 1 cm. vastag. Kiválóan a homokos talaju vidékeken
tenyészik, igen sok van p. Pestmegyében. A kifejlett bogár a fák és cserjék
leveleit rágja, mig pajorjai a takarmánynövények s az akácfa-csemeték
gyökereiben tesznek károkat.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|