Cserhát
a Magyar Középhegység dunáninneni részének egyik tagja, mely
leginkább Nógrád vm.-ben terül el, de déli nyulványait Pest-Pilis-Solt-Kiskun
vármegyébe is bocsátja. K. felé a Zagyva völgye a Mátrától, Ny-on a
Katalinvölgy és a Nógrád s Diósjenő közti lapály a Börzsönyi hegységtől (l.
o.), É-on az Ipoly völgye az Osztroski hegycsoporttól, a Karancs-Sági Nagypatak
és a Tarjáni patak által jelölt völgyelés az Ajnácskői hegycsoporttól (l. o.)
választja el, D. felőli nyulványai pedig a pesti lapályba vesznek el. E
hegységben egységes nagy hegytömegek v. domináló hosszu gerincek nincsenek;
csoportozata olyan apróbb kúpoknak és rövidebb gerinceknek, melyek magvukban
eruptiv kőzetekből állanak és a környező alacsonyabb homokkő dombvidékből
100-200 méternyire kimagaslanak. Alapját homokkő képezi, magasabb kúpjai és gerincei
eruptiv kőzetekből (bazalt, piroxén-andezit) állanak; geologiailag eltérő a
DNy-on, Vác fölött emelkedő Nagyszál (652 m.), mely dachstein-mészkőből és
másodkori üledékes kőzetekből álló szigethegység, amiért egyesek Váci hegység
neve alatt külön csoportnak tekintik. A C. legmagasabb emelkedései a Nagyszálon
kivül a Szandai hegy (547 m.), a Dobogótető (520 m.) s a Tepkei hegy (567 m.).
Maga a Szécsényke melletti Cserhát domb csak 340 m. magas. Nevezetesebb
folyóvizei a dél felé ömlő csörögi viz, Galga, Guta és Szuha s az É. felé (az
Ipolyba) ömlő Lókos, Szanda és Szent-Léleki patak. A C. alacsony dombjai közt
számos község fekszik s több irányban szelik közlekedési utak. Szántóföldekkel
váltakozó erdős kúpjai kellemes látványt nyujtanak.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|