Cserháti

1. Jenő, fegyvergyár-igazgató, szül. Győrött 1855. Iskoláit Győrött és Pozsonyban, a műegyetem gépészeti osztályát Zürichben végezte. 1876. a szab. osztrák-magyar államvasut szolgálatába lépett; 1881. fűtőházfőnökké neveztetett ki Győrbe, 1883. Budapestre a központba került, később a budapesti fűtőházban mint főnökhelyettes, majd mint főnök működött. 1890. biztosi minőségben a vasuti és hajózási főfelügyelőséghez hivatott meg és alig egy év mulva főfelügyelővé neveztetett ki. 1893 május elseje óta mint a fegyver- és gépgyár igazgatója működik. Ez ideig e Lexikonnak dolgozótársa volt. A gépészet különféle ágaiba vágó elméleti és gyakorlati dolgozatai a M. Mérnök- és Építész-Egylet közlönyében, a Technologiai Lapokban és néhány külföldi szaklapban jelentek meg.

2. C. Sándor, tanár és gazd. szakiró, született Győrött, 1852 szept. 14-én. Reáliskolai tanulmányai befejezése után gazd. gyakorlatra ment s utána 1871-73-ban a m.-óvári gazdasági akadémia tanfolyamait befejezvén, 1873-74. a hallei, 1874-75. pedig a lipcsei egyetemen egészítette ki szaktanulmányát. Az 1875 év őszén a m.-óvári gazd. akadémia segéd- és 1878-ban rendes tanárává neveztetett ki. C. igen élénk irodalmi tevékenységet fejt ki. Azonkivül, hogy több szaklapba számos cikket irt, 1880-82. a Pesti Napló földmívelési rovatát szerkesztette. 1883. Kosutány Tamással együtt megalapította és szerkeszti az azóta M.-Óvárott megjelenő Mezőgazdasági Szemle c. havi folyóiratot, mely komoly irányu törekvéseivel diszes munkatárskört és ilynemü vállalathoz képest szép számu olvasóközönséget vonzott magához. 1890-től fogva a Köztelek c., az Orsz. gazd. egyesület kiadásában megjelenő szaklap állandó rovatvezetője. Mint a növénytermelés tanára, C. egyuttal a m.-óvári gazd. akadémia közelebb tetemesen megnagyobbított kisérleti telepének kezelője s ugyanott az 1891 évben, C. kezdeményezésére és terve szerint életbeléptetett növénytermelési kisérleti állomás vezetője, mely máris nagy tevékenységet fejt ki és melytől zaánk mezőgazdasága sok jót és üdvöset várhat. Önállóan megjelent munkái: A szarvasmarha táplálkozása. J. Kühn F. után fordítva. M.-Óvár 1877.; A phylloxera vastatrix. A földm.-, ipar- és keresked. miniszter megbizásából. Bpest 1880; A trágyázás alapelvei. Bpest 1886. (Kosutány Tamással együtt); Mily módon lehetne a kisbirtokosok között az okszerü gazdálkodást legsikeresebben terjeszteni. M.-Óvár 1888. (Különleny. a «Mezőgazdasági Szemlé»-ből); Talajjavító növények. Bpest 1889. (Különleny. a Term. tud. Közlönyből). A gabona-félék termesztése. M.-Óvár 1889, 42 rajzzal; Jelentés a m.-óvári gazd. akadémia kisérleti telepén az 1886-88. végrehajtott kisérletekről. M.-Óvár 1889. (Szilassy Zoltánnal együtt); A csalamádé termelése, bevermelése és etetése. Kolozsvár 1891; A talajnak mély művelése hazánkban. A földm. miniszt. megbizásából, M.-Óvár 1891. Ugyanaz németre átdolgozva ily cim alatt: Die Ergebnisse der Tiefcultur in Ungarn, mit besonderer Berücksichtigung der Dampfcultur. Wien 1892. A m.-óvári gazd. akadémiával kapcsolatos növénytermelési kisérleti állomás jelentése 1891 és 92. évi működéséről M.-Óvár 1892-93.

Forrás: Pallas Nagylexikon